Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP):
2675 Miután bőven lesz majd még a részletes vitában lehetőségünk a törvényjavaslat részleteivel is foglalkozni, ezért csak nagyon röviden szeretnék még néhány dolgot megemlíteni. A csoportos létszámleépítés min t intézmény kikerült a foglalkoztatási törvényből, amellyel annak idején személy szerint nem értettem egyet. Most bekerül újra a foglalkoztatási törvénybe a csoportos létszámleépítés támogatására vonatkozó rész. Nem szeretném, ha ez is majd utána kikerülne innen a munka törvénykönyvébe, a közalkalmazotti törvénybe, majd pedig a BM előterjesztése alapján a köztisztviselői törvénybe is. A munka törvénykönyvének most volt a módosítása júniusban. Újabb módosításra kerül most sor. Úgy látszik, a szakszervezetek megint megnyertek egy meccset; a reprezentativitásuk elismerése tekintetében újabb pozíciót mondhatnak magukénak. Szeretném jelezni még azt, hogy az Flt. '96. évi módosítása, amelyik január 1jétől hatályos, ugyancsak ezen törvényjavaslat keretében újabb m ódosításra kerül. Tisztelt Ház! Azt hiszem, az eltelt idő bőven elegendő volt arra, hogy felvázolhassuk: nem egy átfogó és koncepcionálisan előkészített, kiérlelt módosítással állunk szemben. Ezért szeretném jelezni, hogy így, ebben a formában és ilyen elő készítettség mellett képviselőcsoportunk a foglalkoztatási törvény jelen módosítását nem tudja támogatni. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Szólásra következik Füle István képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt ré széről; őt követi majd Juhászné Lévai Katalin, szintén a Magyar Szocialista Párt részéről. Megadom a szót Füle István képviselő úrnak. DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az 1991. évi IV. törvény többszöri módosításakor fe lvetődik a kérdés: miért nem készül egy új törvény? Lehetséges válasz, hogy eddig a transzformáció zajlott, és ez folyamatosan változtatva ugyan, de egységes logika alapján készülő törvényt igényelt. Többen viszont azt állítják: vége a transzformációnak, ú j helyzet van, tehát új törvény is kell. Egyelőre nem állok be ebbe a sorba. Nagy ugyanis azon tartósan munkanélküliek aránya, akik a szocializmusbeli tudásalulértékeltség miatt alulképzettek, és részben ezért, részben koruk miatt nem igazán reménykedhetn ek az elhelyezkedésben. Nem tipikus rétegről van tehát szó, akiket speciális eszközökkel kell megcélozni, és nem is biztos, hogy mindig piacgazdaságiakkal. Az alulképzettség ráadásul kettős inflációs feszültséget gerjeszt éppen a jelenlegi időszakban. A sz akképzettséget igénylő ágazatokban ugyanis munkaerőhiány van, s itt drágul a munkaerő, nő a kiáramló jövedelem. Ugyanakkor a szakképzetlenek felszívása nem megoldható munkaerőfelesleget jelent a másik oldalon. Így a segélyek, járadékok révén teljesítmény nélkül kiadásokra készteti az államot, ami szintúgy inflációs hatású. A fenti értelemben tehát a foglalkoztatáspolitikának egyszerre kellene piackonform s azzal ellentétes eszközöket alkalmazni, amelyek a transzformációhoz s így az 1991. évi IV. törvé ny logikájához igazodnak. A szocializmusból itt maradt alulképzettség még sokáig terheli a foglalkoztatáspolitikát, de egyben felhívja arra is a figyelmet, hogy a hátrányos helyzetben lévők újratermelődését éppen a képezhetőség kialakítása előzheti meg, am i viszont a törvény kereteit meghaladó foglalkoztatáspolitikai koncepciót igényel. Ha már az ellentmondásoknál tartunk, akkor meg kell említeni az előzőekből részben következő óriási területi különbségeket is. A számok ismertek, nem untatom a jelenlévőket. A következtetés itt is az, hogy az 1991. évi IV. törvény nem tudja a mai formájában sem kezelni a kérdést. Az EUcsatlakozás és a munkanélküliség területi eltérései felértékelik a regionális foglalkoztatáspolitikát, a régiók szintjén már ma is elérhetők f oglalkoztatási célú EUpénzek, még
