Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvé... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz):
2623 szó sem volt a zirci apátság ringó búzatábláiról, a káptalani nagybirtokokról, palotákról, bérházakról, kastélyokról - hanem csupán rendházakról, iskolákról, kórházakról és szociális otthonokról! A végrehajtás során természetesen jelentkeztek nehézségek, és nem vitatható, hogy a benyújtott törvénymódosítás alkalmas néhány vitás kérdés egyértelmű megoldására. Az előkészítés során is vita volt a rende zés időtartamáról, hogy tíz év vagy több legyen, valamint az igénybejelentések jogvesztő vagy nem jogvesztő jellegéről. A tízéves határidő ellen szólt - pedig ez került be a törvénybe , hogy a negyven év alatt megtaposott egyház mennyi idő alatt tudja biz tosítani a működéshez szükséges személyi feltételeket, és tudja szolgáltatni egyáltalán az igény elbírálásához szükséges adatokat. A negyven év alatt nemcsak a pásztorok verettek meg, hanem a nyájat is üldözték. S engedjék meg, hogy illő tisztelettel idézz em az én felebarátomnak tekintett Iványi Gábor volt képviselőtársamat, aki találóan szőnyegbombázáshoz hasonlította a negyven év alatt az egyházakat ért kárt. Az az írás sem "A szív" újságban, hanem a "Mai nap"ban jelent meg, hogy "aligha túlzok nagyot, h a azt állítom, csak a tatárjárás hozott nagyobb csapást a magyar szerzetesrendekre, mint az 1950es nagy ávósjárás. A magukat kommunistáknak mondó vitézek a nyilvánvalóan már csak hitbéli meggyőződésük miatt is védekezésképtelen szerzetesek és apácák ezrei t toloncolták ki rendházaikból, bebörtönözték és internálták vagy kényszerítették őket esküjüktől és meggyőződésüktől idegen életre, ami már önmagában is emberellenes bűntett. Ez a mintaszerű rajtaütés, rablás nem csupán embereket nyomorított meg, több szá zéves élő közösségeket tüntetett el földünk felszínéről, hanem kiszakított egy részt, egy nagyon is szerves részt a hazai kultúrából." Tehát vita volt azon, hogy tíz év vagy húsz év, jogvesztő vagy nem jogvesztő. Ilyen körülmények között helyeselni lehet a törvényjavaslat 3. és 4. §ának intézkedését, amely az eredeti törvény 7. § (1) bekezdésének és 8. § (2) bekezdése helyett 2011. december 31ében rögzíti a rendezés időtartamát. Tehát a tíz évet felemeli húsz évre, mert az ekként meghosszabbított időben a megtépázott egyház rendezni tudja a sorait, és meg tudja teremteni a személyi feltételeket, hogy a gimnáziumokban valóban olyan személyek tanítsanak, akik az igényeknek megfelelnek. Helyeselni lehet a 7. § rendelkezését is, amely jogvesztést állapít meg, tehát lezárja, megszünteti az eredeti törvénynek ezt a lebegő cseppfolyósságát; viszont lehetőséget ad az egyházaknak arra, hogy 1998. december 31éig - miután a korábbi törvényben nincs jogvesztő határidő - bejelentsenek további feltárt igényeket. (19.50) De '98. december 31e jogvesztő - nincs tovább. Foglalkozni kell külön az 1. §sal, mert sok vita merül fel a bizonyos járadékkal kapcsolatban, amit örökjáradéknak nevezünk; minden járadék örökjáradék, a halálig tart. Tehá t ilyen szempontból örökjáradék ez a járadék is. De miért tetszenek arról megfeledkezni, hogy a törvényben kifejezetten benne van, hogy csak a 4. § szerinti... - tehát egyszer igényelheti természetben; amit nem tud természetben igényelni, például iskolaáta dásnál, hagyja az önkormányzatnak az iskolát, vagy hagyja az önkormányzatnak a művelődési házat, ezért pénzbeli kárpótlást kap, és épít helyette. De csak a funkcionalitásnak megfelelő célra építhet! Játékbarlangot nem építhet belőle, akárhogy is elhangzik kedvenc szólamként, hogy játékbarlangot vagy bankot is nyithatna. Nem nyithat, mert az nem szerepel a funkcionális célok között. 2000 éve nem hallottam arról, hogy játékbarlangot üzemeltetett volna az egyház, még a sötét, inkvizíciós időkben sem. Tehát csa k arra tudja használni, ami a törvényben rendelkezésre áll. Tehát egyszer, amit természetben igényel, egyszer, amiért meghatározott célra pénzbeli kártalanítást kap, és csak ami fennmarad, csak az után járhat a járadék! - tehát csak a jóváhagyott jegyzékbe n szereplő ingatlanok után. Nem tudom, tiszteletre méltóan, nyilván valahonnan szerepel az adat, hogy a 2 milliárd... De erről az a történet jut eszembe, amikor leszól a gépésznek a kapitány: mennyi? Azt mondja: harminc. - Mi harminc? - Mi mennyi? Ez a 2 m illiárd valahogy úgy jöhetett ki... - mert a maradék értékét nem tudjuk; amikor az egyház hatvan nap alatt összeállítja, hogy mire kér járadékot, akkor amellé értékbizonyítványt kell csatolni, tehát az után kap.
