Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvé... - GODÓ LAJOS (MSZP):
2606 Soron következik Godó Lajos képviselő úr, Magyar Szocialista Párt; őt követi Győriványi Sándor képviselő úr, Független Kisgazdapárt. GODÓ LAJOS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az általános vita során a T/4924. számú törvénytervezethez szeretnék hozzászólni, annak jelentőségéről és finanszírozási elveiről szólni. (18.20) Az al kotmány 60. § (3) bekezdése kimondja: a Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik. Ezen elv azonban nem jelenti azt, hogy az államnak nincsenek kötelezettségei a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlatának biztosítása érdekében. Ső t, ellenkezőleg! Gondoskodni kell arról, hogy az egyházak önállóságának jogi garanciái mellett önállóságuk anyagi feltételei is kiépüljenek. Az eddigi rendszer alapján az egyházak hitéleti tevékenységének támogatása közvetlen módon, a központi, állami költ ségvetésen keresztül valósult meg. 1992től a költségvetési támogatásról az Országgyűlés döntött. Kiépülő demokráciánk pozitív megkülönböztetést gyakorol az egyházakkal kapcsolatban, ezért a legmagasabb szintű politikai döntést igényli az egyházakra vonatk ozó jogi szabályozás kialakítása - beleértve a finanszírozási kérdéseket is. Az 1994. július 15én jóváhagyott kormányprogram kötelezettséget vállalt a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülésének garantálására, valamint az állam és az egyház teljes e gyenjogúságon alapuló szétválasztására az alkotmány és a hatályos törvények előírásainak megfelelően. A kormány kinyilvánította, hogy az egyházakat érintő kérdésekben nem politikai vagy ideológiai szempontok szerint fog eljárni, hanem tárgyilagos és szakma ilag megalapozott módon, s a megfelelő megoldásokat az egyházakkal közösen kívánja megkeresni. A most tárgyalás alatt lévő - egyházakat érintő - törvénytervezetek tartalmazzák azon törekvéseket és szándékokat, amelyeket a kormányprogram megfogalmazott. Mel yek a legfontosabb elemei? Először: az állam, a társadalom és az egyházak közös érdeke, hogy az egyházi tevékenység anyagi háttere kiépüljön és az egyházak anyagi függetlensége megteremtődjön. Másodszor: középtávú cél, hogy a hívek közvetlen vagy közvetett módon maguk gondoskodjanak egyházuk fenntartásáról, s ennek alapvető forrása a személyi jövedelemadó meghatározott részének fölajánlása, illetve az egyházi szolgáltatások igénybevétele legyen. Harmadszor: a kívánatos állapot kialakulásáig tartó, átmeneti időre biztosítandó az állami támogatás, ez azonban mindinkább a költségvetési automatizmusok révén jusson el az egyházakhoz. Negyedszer: az egyházi intézmények az oktatási, egészségügyi és szociális tevékenységük ellátásához ugyanabban a normatív állami tá mogatásban részesüljenek, mint amiben a hasonló tevékenységet ellátó állami vagy önkormányzati intézmények. Ötödször: az egyházak tulajdonában vagy kezelésében lévő, nemzeti értékeket jelentő könyvtárak, múzeumok, levéltárak, műemlékek fenntartásához állag megóvásához vagy javításához a költségvetés a lehetőségek szerint a jövő évben is hozzá kíván járulni. A jog- és tulajdonbiztonság tiszteletben tartása érdekében elismerendő a törvény által egyházi tulajdonba visszajuttatott ingatlanok tulajdonjoga, és fol ytatandó a '91. évi XXXII. törvény végrehajtása. Az elmúlt három év során a jogállam normáinak érvényesülése tekintetében, valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló '90. évi IV. törvény előírásainak betartása és betartatása vonatkozásában a korm ányprogramban meghatározottak természetessé és napi gyakorlattá váltak. Ugyanakkor a finanszírozási konstrukciók megvalósulásának feltételei 1996 elejétől teremtődtek meg.
