Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Zhu Liang, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése állandó bizottságának tagja, a külügyi bizottság elnöke, valamint az általa vezetett delegáció köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
2580 BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszterelnök Úr! Sikeres tárgyalásokról hallottunk beszámolót, amit csak üdvözölni lehet. Meg kell említenünk - pontosabban: ki kell emelnünk , hogy a NATO részéről a tár gyalásokon nem volt diktátum, és ez is nagyban hozzájárult a tárgyalások eredményességéhez. Ez a tájékoztatás, amit itt hallottunk, és az azt követő parlamenti hozzászólások fontosak voltak, már csak azért is, mert miközben valóban a NATOcsatlakozás küszö bén és a népszavazás előtt állunk, az ország tájékoztatása az elmúlt hetekben és hónapokban meglehetősen szegényes volt. A kormánynak itt komoly mulasztásai vannak, a társadalomban ugyanis álhírek kaptak lábra. Nem azt mondjuk ezzel, hogy féltjük a népszav azást, de azt mondjuk, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy az igen mellett a társadalom hány százaléka áll fel. A madridi csúcs után, '97. VII. hó 15én a miniszterelnök itt a parlamentben azt mondta: "Senkit nem tekintek - idézek - a magam részéről ebből a szempontból sem akadékoskodónak, sem ostobának, hanem az a véleményem, hogy mindenkinek meg kell válaszolni a kérdéseit, segíteni kell abban, hogy eloszlassuk a kételyeket." (15.50) Ez a nyár eleji ígéret eddig nem teljesült, legalábbis nem teljesült úgy, ahogy kellett volna. A jó kommunikátornak kikiáltott Hornkormány ebben a kérdésben eddig nem elég hatékonyan kommunikált. Ahogy említettem, a társadalomban álhírek terjedtek el. Nos, két hét van a népszavazásig, sok minden pótolható. A szárnyra kapott álh írek közül azonban, engedjék meg, hogy kiemeljek egyet, nagyon fontos ugyanis ennek a cáfolata: ez a semlegesség vitája és kérdése. Sokan állítják, hogy 1997ben Magyarországra nézve nincs és nem lesz közvetlen veszély. Való igaz, nincs közvetlen veszély - de volt! Történelmünk a példa rá. Ha csak száz évre megyünk vissza is, azt látjuk, hogy intervenciók sorának volt kitéve az ország: az 1849es orosz beavatkozás, 191819ben az antant, 1944ben a német megszállás, 1956ban az orosz intervenció. Nos, a tör ténelem, a tapasztalat tükrében talán nem árt az amerikai költő, Poe szavaira hivatkozni, aki azt mondta, hogy a bölcsességnek számolnia kell az előre nem láthatóval. Vannak, akik azt mondják, hogy minden előre nem láthatóra a válasz a semlegesség. Azokat, akik a semlegességet csodafegyvernek tartják, nem árt emlékeztetni arra, hogy miközben a semlegesség az a megoldás, amelyik a legtöbbe kerül, a semlegesség századunkban nem védte meg a kis államok sorát, úgymint Belgiumot, Hollandiát, Dániát, Norvégiát és másokat a katonai megszállástól - miközben a NATO a '49es alapítása óta együttes erejével mindenkit visszatartott a támadástól. A NATO tagjaként először fordulhat elő történelmünkben, hogy bár földrajzilag egy négyzetcentimétert sem mozdulunk, egyre távo labb kerülünk a bizonytalan zónától. A tőke, a vállalkozás, az idegenforgalom és vele együtt a jólét pedig oda megy, ahol biztonságban érzi magát. Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Néppárt benyújtotta politikai nyilatkozatát az északatlanti elkötelezettség ről, és erről holnap szavaz a parlament. Mi ezzel a NATO kérdését kiemeltük a napi politikából. Nem szerencsés, hogy az itt elhangzottak alapján megtörtént az, hogy volt, aki visszaemelte ezt a kérdést a napi politikába, történetesen az "öt igenes" népszav azással. Mi szeretnénk ezt a kérdést a napi politikától távol tartani, és ezt elvárjuk a kormánytól is. Két hét van a népszavazásig. A Magyar Demokrata Néppárt, ahogy eddig is folyamatosan tette, felhív mindenkit a népszavazáson való részvételre és azon az "igen"nel való szavazásra. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Horn Gyula miniszterelnök úrnak. HORN GYULA miniszterelnök :
