Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 29 (317. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
2566 tőle függ, hogy mikor ereszti le, mikor van világosság és mikor nincs - azt hiszi, hogy ő a fő tényezője az előadásnak és a sikernek. A kormány öndicsérete is etikátlan, hogy a NATOba való felvételünknél nem tekinti azt, hogy a nemzetnek van itt nagy érdeme - úgy megvolt ez már 1900ban, mint később is , s nem utolsósorban annak a nemzedéknek, amely nemzeti megbecsülésünket megszerezve 1956ban úgy bevitte volna utána nemzetünket, hazánkat a NATOba, ha a kormány semmit se tett volna. Sőt, annak ellenére. Fölmerült többször, hogy ige nis az ígérgetések, a különböző javaslatok a demokráciában velejáróak, a kormánynál is, ellenzéknél is, hiszen ebben semmi különös nincsen. Azt mondanám, hogy ez elfogadható lenne, ha a rádió, a televízió, ez a két nagyon fontos hírszolgálat egyensúlyt tud na tartani a kormány ígéretei, a kormány teljesítményei és az ellenzék programja körül. Akkor azt mondom, Angliát veszem példának, ha a BBCt hallgatjuk, lehet, hogy van benne egy kis elfogultság, de mégis kapok egy tárgyilagos képet az ország, a kormány é s az ellenzék helyzetéről. Ez nálunk nincs. Igen Tisztelt Országgyűlés! A rendszerváltozás a televízióban és a rádióban nemhogy nem történt meg, hanem visszafelé megy. A rádió és a televízió elfogult, a kormánypropaganda egyik eszköze, sőt, szóvivője. Ha m iniszterelnök úr napirend előtt szól, akkor 24 óráig csak erről van szó, fontos vagy nem fontos tárgykör. Igenis szükséges volna, hogy a rádióban és a televízióban azok kerüljenek vezető pozícióba, akiknek tehetsége, tisztessége és tárgyilagossága kiállja a próbát. Majdnem lehetetlen helyzetben van az ellenzék, amikor a kormánynak... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - befejezem, elnök úr - a kormánynak olyan propagandája van, és olyan mértéktelenül dicsérik azt, ami nem érdem, am ivel szemben az ellenzék okkal tehetetlen, s remélem, hogy ezen a téren is az ellenzék hozzájárul egy változáshoz. Köszönöm. (Dr. Trombitás Zoltán tapsol.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Világosi Gábor államtitkár úr kíván válaszolni. Megadom a szót. DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőtársam azzal kezdte a felszólalását, hogy a kormány, a kormányzó pártok gyakorlatilag ellenzéki szerepben tetszelegnek azá ltal, hogy nem az eredményeikkel akarják bizonyítani, hogy rászolgáltak 1994ben a választók bizalmára, hanem ígérgetnek. Tisztelt Képviselő Úr! Ha csak a mai napot itt töltötte ebben a parlamentben, és a költségvetés vitáját végighallgatta, akkor, azt his zem, bőségesen hallhatott utalásokat arra - főképp Akar államtitkár úr hozzászólásában , ami azt bizonyítja, hogy nem ígérgetésekkel kívánja a jelenlegi kormánykoalíció ismét elnyerni a választók bizalmát, hanem eredményekkel. S ezekről az eredményekről a sajtó elég gyakran beszámol, elsősorban a külföldi. Azt hiszem, hogy talán erről is lehet képviselő úrnak tudomása. A másik kérdés a NATO és a NATOról való népszavazás. Szeretném emlékeztetni arra képviselő urat, hogy hatpárti egyeztetés, illetve hatpárt i egyetértés volt abban, hogy végül is a NATOba való belépésünket népszavazás útján, népszavazással erősítjük meg. Reagálva arra, hogy mikor jött el az ideje a NATOba való felvételünknek, illetve, hogy meghívtak bennünket a tárgyalásokra, tisztelt képvis elő úr, senki nem vonta kétségbe 1956nak ebbéli szerepét, és senki nem vonta kétségbe, hogy a korábbi kormányzat is tett ennek érdekében. Egyet kell tudomásul venni, hogy vannak bizonyos dolgok - ilyen például az euroatlanti csatlakozás is , amelyeknek megvan az időpontja. Meg kell hogy érjen a helyzet arra, hogy erre alkalom legyen. Most ért meg a helyzet. Lehet, hogy az ellenzéki pártokat ez bosszantja, én ezt megértem, de most van erre lehetőség. Az elmúlt négy évben - mármint '90 és '94 között - úgy látszik, még nem érett meg a helyzet arra, hogy meghívjanak bennünket a NATOba, az előtte lévő időszakot pedig ismerjük.
