Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 29 (317. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MIAKICH GÁBOR (MSZP):
2525 problémát meg lehet oldani, de néhány esetben lehet kiemelten forrást biztosítani, és bizony en yhülhet az a megszorítás, amely az eddigi éveket jellemezte. Az elmúlt évek költségvetési vitáiban nagyon sokszor, sokan emlegették Kornai Jánost. Az egyik emlegetési mód az egyensúlynövekedés összefüggésében volt, és ez nagyon helyes, de én mégiscsak azt mondom, hogy ezt mindig patikamérlegen kell mérni. Szerintem a kormány jól mérte ezen a patikamérlegen ezeket a dolgokat, és ezt éppen az ez évi folyamatok és az eddig lezajlott folyamatok bizonyítják. Mindig volt egy pici növekedés a megszorítások ellené re is, és úgy néz ki, hogy erre az évre és a következő évekre beindulhat a gazdaság. Miért mondom ezt? Nem azért, mert a pénzügyi mutatók ezt mutatják, hanem azért, mert a termelékenységi mutatók ezt mutatják, bizonyos termelési mutatók ezt mutatják, és a gazdaság szerkezete ezt mutatja - ez csak lecsapódik a pénzügyi mutatókban, és ez nagyon fontos kérdés. Ha már Kornait citáltam - ma is elhangzott egy képviselőtársunk szájából és előző hozzászólásban is a "vergődés és remény" dolga. Úgy vélem, hogy ez a k öltségvetés éppen azt bizonyítja, hogy egyre kevesebb a vergődés és egyre több a remény ebben az országban. Ami még az igazunkat bizonyítja - államtitkár úr is idézte, de azért hadd ismételjem meg: bizony az államháztartási hiány sem tavaly, sem idén nem n agyobb a 4,9 százaléknál, és ez teljesíthető is. Ha még megvizsgáljuk azt is, hogy kinek milyen prognózisai voltak az elmúlt években, akkor bizony kiderül, hogy ellenzéki oldalról soha nem felejtődött el elmondani, hogy pótköltségvetésre lesz szükség - iga z, a tbnél volt is , mindig azt jósolták, hogy sokkal nagyobb lesz a hiány, az infláció mértéke. (11.30) Ebben voltak különbségek, én ezt elismerem, és ezt nem mindenkire értem, mert voltak mértéktartóbb hozzászólások is. De azt kell mondjam, bizony nagy on kis eltérésekkel a kormány prognózisa vált valóra. Úgyhogy azt hiszem, hihető az a prognózis is, ami a '98as költségvetésben megjelenik. Ezért nem értem, hogy a legtöbbet hozzászóló frakcióvezető úr miért kifogásolja a csúszó forintleértékelést. És azt sem értem, hogy milyen ötleteket vezet elő, amikor például olyat mond, hogy ők már régóta javasolják, tavaly is elmondták, hogy a házépítésnél az áfát engedjük el. Szeretném megkérdezni tőle így a távollétében is - remélem lesz, aki átadja , hogy kiket a kar ő támogatni ezzel. A 40 milliós villát építőt 10 millióval, és a 4 milliós kis házat építőt 1 millióval? Mert ha úgy szólt volna a javaslata: vizsgáljuk meg, hogy a házépítések után mennyi az áfabefizetés, s ennek terhére növeljük meg a gyermekek után járó kedvezményt, akkor azt mondanám, gondolkodjunk el ezen, meg tudjuke ezt tenni. Mert akkor oda jut a támogatás - éppen a gyerekek száma alapján , ahova kell, nem ahhoz a réteghez, ahova amúgy sem. (Dr. Kis Zoltán: Igazad van!) Sajnos, ilyen ötletekke l nem tudunk mit kezdeni, és minden ilyen ötlet alapján megfogalmazódott kritikával teljes lehetetlenség vitatkozni; mint ahogy meg sem hallgatják, mert gondolják, minek, úgy is azt mondjuk évek óta, azokat a lehetetlenségeket, amelyek soha be nem következ hetnek, s amelyek csak az ország romlását, nem javulását okoznák. Az idei vita óvatosabban zajlott, sokkal visszafogottabb volt, és ennek én örülök. Még egy tévedésre szeretném felhívni a figyelmet. Mit érhet annak a kritikája, aki annyira olvassa át a köl tségvetést, hogy ötszázszoros eltérés van a hozzászólása és a tények között? Mert délelőtt Torgyán úr emlegetett egy százmilliárdos tételt; szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a XVII. fejezet 13. cím, 4. alcím, 12. előirányzatcsoportban a 100. oldal on ehelyett 200 millió forint szerepel. Tessék ellenőrizni, mert akkor nagyon nagy baj lesz, ha ilyen számokkal vagdalkozunk. Természetesen azt nem mondhatjuk, hogy az elmúlt három, három és fél évben minden tökéletes volt. Azt azonban elmondhatjuk és el k ell mondjuk, hogy a gazdaságpolitika alapvető irányát tekintve jók voltak a folyamatok. És szerintem ez a fontos, és úgy hiszem, hogy ez a költségvetés is és a '98. évi költségvetés is az ország helyzetét jól tükrözi.
