Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 29 (317. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
2519 években kia lakult, hogy bizonyos patikamérlegen kiszámított dicsérethez járulhatott bizonyos patikamérlegen kiszámított elismerés és kritika, egymást egyensúlyban tartva. Legyen szabad az államtitkár úr előadásából vett mozzanattal megvilágítani, hogy hol érzem én az előadásban és talán a szemlélet egészében azt az aránytalanságot, amit szeretnék jelezni, hogy az összkép valóságos arányai talán jobban kidomborodjanak. Előadásának egy nevezett pontján egy le nem becsülendő tételt hangoztatott államtitkár úr. Azt mondot ta - és ez nyíltabb állásfoglalás volt a Bokrosféle nagy kísérlettel kapcsolatban, mint bármelyik, amelyet kormányrészről eddig hallani alkalmam volt; tartalmaz igazságot , hogy a Bokrosféle rendbetétel szülője az adott helyzet volt. Azt hiszem, gondola tilag, de talán szó szerint is pontosan idézem. Biztos, hogy jelentős szerepet játszott benne, de úgy gondolom, hogy enyhe túlzás egyszerűen a kialakult előzmények puszta következményének tekinteni azt, ami bizony nagyon is voluntarista beleszólás volt a g azdaság menetébe. Mindjárt felteszem a kérdést: vajon objektíven közelítette a történelmi összképhez - szándékosan húzom alá a történelmi szót , amikor államtitkár úr egész előadása tulajdonké ppen tagadta azt, hogy az 19901994 közötti periódus gazdasági kiútkeresése, sőt, azt kell mondanom, kiútkeresése és útalapozása vajon döntő mértékben nem az öröklött, az adott helyzet következménye volt? (10.50) Vajon annak szülője nem az volt, amit a nag y európai változásokkal összhangban megcselekedni kívánt? Tudniillik azt, hogy az öröklött helyzetet átfordítsa - lehetőség szerint minél kevesebb voluntarizmussal és minél több, jövőt előlegező gazdasági felismeréssel - egy nem a Bokroscsomag által válla lt korrekció szintjén - most még nem tartalmilag, hanem formailag mondom , hanem az útválasztásnak a történelmi tévedések óriási tömegéből levont következtetések nyomán egy ténylegesen történelmileg új út meghatározásába. Azt hiszem, pénzügyi államtitkár úrnak - és amennyiben ő itt most a pénzügyi kormányzat alapállását világította meg, akkor annak is - e két nagy, de egymáshoz méreteiben és jelentőségében nem hasonlítható döntéssorozatnak az összevetésében reálisan kell mérlegelnie, józanul. És ez a józan ság azt mondja, hogy '90ben - elismerendő, számos korábbi, de sikertelen kísérlet után - lényegében Augiász istállóját örökölte az új Magyarország, amihez képest a korrekciós feladatokra jól vagy rosszul vállalkozó Bokrosféle kísérlet óriási méretaránybe li különbségeket mutat fel. Legyen szabad itt most az államtitkári előadás végére utalnom, amikor elmondva mindazt a nehézséget, amelyet a jelenlegi kormányzat látszólag elsősorban a kilencvenes évek elejének gazdaságpolitikája vagy politikája nyomán örökö lt, azt erős kritikával illetve, sokban jogosan, arra fordította a szót, hogy természetesen voltak ott olyan pozitívumok, amelyek hozzájárultak az önök sikeresnek tekintett eddigi működésének megalapozásához. Én egy kicsit másképp csoportosítanám. Pénzügym inisztériumi államtitkár úr most, tehát '97 végén szólt arról, hogy elértük a magánszektornak a GDP keretében - remélem jól idézem - 80 százalékos arányát. Elértük, valóban nagy eredmény, hogy elértük. De ha arra gondolok, hogy a GDP megtermelésében - nyug odtan közbeszólással korrigáljon államtitkár úr, mert erre most nem felkészülve, kapásból mondom, de emlékezetem szerint - a '90es évekre fordulóan, tehát a '8990es határidőben a termelő kapacitás 90 százalék fölött a szocialista szektor kezében volt; h a pedig ez így van, akkor az óriási történelmi eredményben nem a Bokroscsomaggal kapcsolatos alkalmi tüsténkedések és súlyos következményű lépések az igazán jelentősek, hanem az, ami a '90es évek eleje óta lezajlott egyrészt tényleges megvalósításként ak kor, másrészt - és szeretném nagyon erősen hangsúlyozni - alapozva mindmáig. A közgazdász nyilván elsősorban az egyes évek összehasonlításával operál - a történész a folyamattal. És ez a folyamat, amelyik - én tudom - elvetélt kísérletek során jelezte azt, hogy megszületni vágyik, jelezte az úgynevezett szocialista tábor egészében. De a magyar fejlődés pozitívuma, hogy abortuszok során át a magyar társadalom azok közé tartozott, amelyek a szocialista periódusban a legerőteljesebben jelezték, hogy itt egészs éges gyermeket szeretnének szülni.
