Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak

1997. október 29 (317. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):

2500 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes)

: Én is köszönöm. Kétperces felszólalásokra történtek jelentkezések. Elsőként megadom a szót

Hé

thy Lajos úrnak, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkárának. DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár

: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Torgyán képviselő úr széles horizontú,

tényektől, valóságtól elrugaszkodott magasságokba

n szárnyaló beszédéből néhány munkaügyi

vonatkozásra szeretnék reflektálni. Egyrészt örülök, hogy a képviselő úr - ha három és fél éves késéssel is - eljutott arra a felismerésre, amit mindenki tud, hogy NyugatEurópában, ÉszakAmerikában a munkanélküliség

, a foglalkoztatás első számú politikai kérdés. Sajnálatos, hogy a magyar parlamentben ez az

érzékenység ellenzéki oldalakon eddig nem mutatkozott meg. Ezt jól jelzi, hogy a tárca 1994 és 1997

között, három év alatt gyakorlatilag nem volt napirend előtti f

elszólalás címzettje, az azonnali

kérdések, interpellációs kérdések kéthárom százalékát kapta, ezt is javarészt az MSZP jóvoltából. Másodszor: Torgyán képviselő úr állításával ellentétben a magyar munkanélküliségi ráta nem

kedvezőbbnek, hanem kedvezőtlene

bbnek tünteti fel a helyzetet: nemzetközileg összehasonlító

módon számítva 10 százalék alatti. Egyébként ez jobb, mint olyan országokban mint Franciaország,

Németország, Írország, Finnország és így tovább. Egyébként a ráta csökken. Visszautasí

tom azt az állítást, hogy a kormány nem kívánja mérsékelni a munkanélküliséget. Erre

a kormány jelentős erőfeszítéseket tesz. Azt hiszem, ha képviselő úr nyomon követi a tárca és a

kormány tevékenységét, erről maga is meggyőződhet. Nagyon sajnálom, hogy a

tényeket illetően

Torgyán képviselő úr nem tájékozódott eléggé. Ami a reálkereseteket illeti: 1996ban sajnos, csökkentek, nem 17 százalékkal, hanem 56 százalékkal; ez évben nőnek. Jövőre is nőnek, és ennek az alapját nemcsak a kormány szándékai

adják, ha

nem azok a megállapodások, amelyeket a szociális partnerekkel kötöttünk. Köszönöm szépen.

(Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes)

: Én is köszönöm. Szintén kétperces időkeretben adok szót Bauer Tamás úrnak, Szabad

Demokraták Szövetsége. B

AUER TAMÁS (SZDSZ)

: Köszönöm a szót, elnök asszony. Ismétlés a tudás anyja; Torgyán József harmadszor ismétli meg

nagyrészt ugyanazt, amit már korábbi két felszólalásában elmondott, így én is kénytelen vagyok

ismételni.

(Dr. Torgyán József: Nem értitek meg

!) Először is választási költségvetésről kezdett beszélni. Elmondtam már a múlt héten is: választási

költségvetésen a világon azt értik, amikor túl sokat költ a kormány a választások előtt. Kár, hogy

Torgyán József nem szólt egy szót sem arról, hogy hol k

ölt túl sokat a kormány, csak arról beszélt,

hogy hol költ túl keveset. A második kérdés a leértékelés kérdése. Torgyán József hosszú ideje támadja a

csúszóleértékelést. Egy dolgot szeretnék megkérdezni: ha nem ezt, akkor mit? Az egyik lehetőség az,

hogy a

z árfolyam változatlan, aztán időnként hirtelen emelgetik, ezzel leértékelési várakozásokat és

inflációs várakozásokat keltenek, ahogy a csúszóleértékelés bevezetése előtt volt. Ez az egyik

lehetőség, nagyon sok kárt okoz a gazdaságnak. A másik lehetőség a fix valutaárfolyam, történjék bármi az országban. Ez évtizedeken keresztül

így volt, 11,74 forintba került egy dollár. Nem értékelte le senki, csak éppen nem lehetett dollárt

venni 11,74 forintért. Most azt gondolja Torgyán képviselő úr - ami kitűnik a sz

avaiból , hogy legyen megint fix az árfolyam, csak éppen szűnjön meg a forint átválthatósága? Én tudom, a

Kisgazdapárt ellenezte is a devizatörvényt, ellenzi is a forint szabad átválthatóságát, szűnjön az