Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2447 utánanézve a dolgoknak - olyan információval rendelkezünk, hogy talán már az előterjesztő is támogatni fogja ezt indítványt. Ezér t arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a gazdasági bizottság ezen javaslatát - a többi bizottság és az előterjesztő korábbi álláspontjától eltérően - önök is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Bauer Tamás kép viselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én a 22. pontban benyújtott módosító indítványunkra - mert ezt kilencen írtuk alá - szeretném a tisztelt Ház figyelmét fölhívni. Ez kivételesen nem egy olyan módosí tó indítvány, mint az előzőek, amelyekben egyértelműen megtakarítást javasoltam a költségvetésnek, hanem egy olyan módosító indítvány, amelyben egy adókedvezményre teszünk javaslatot. Ez a módosító indítványunk arról szól, hogy a közcélú adományok adókedve zményét terjesszük ki az egyházfenntartói járulékra, vagyis arra a köznyelvben egyházi adónak nevezett befizetésre, amivel az egyházakat saját híveik rendszeresen támogatják. Ez a javaslatunk része annak a szabaddemokrata csomagnak, amely az egyházak finan szírozásának reformjára irányul, de ez a javaslatunk attól függetlenül is elfogadható, hogy valaki inkább a kormány által benyújtott csomagot támogatja és nem a szabaddemokraták által benyújtott csomagot. A lényege az - ahogy az adományok adókedvezménye es etében az állam elismeri és ily módon támogatja azt, hogy az állampolgárok különböző közcélú szervezeteket adományaikkal támogassanak, ehhez hasonlóan , az állam egy ugyanilyen adókedvezménnyel támogassa azt, ha a saját egyházuk finanszírozásához az állam polgárok rendszeresen hozzájárulnak. Azt is szeretném elmondani, hogy míg Csizmár Gábor nem értette, hogy miért nem támogatták javaslatát a bizottságok, én könnyebb helyzetben vagyok. Ugyanis én értem, hogy azok a bizottságok, amelyek nem támogatták a java slatot, miért nem támogatták. Azért, mert ott nem volt módom érvelni mellette, mert mind a két bizottságban - mert ugye egyszerre tartják ülésüket a bizottságok , tehát a költségvetési és a gazdasági bizottságban, ahol meghallgatták az érveimet a jelen lé vő képviselők, támogatták, mert megértették azt, hogy ez a javaslat egyrészt jó javaslat, másrészt összeilleszthető magával az egész személyi jövedelemadórendszerrel. Csak visszautalok előző megjegyzéseimre, hiszen itt egy olyan jövedelmet teszünk részleg esen adómentessé, amit az adófizető polgár nem fogyaszt el, nem használ föl a saját fogyasztására, hanem átadja az egyháznak. Összeilleszthető mindenféle egyházfinanszírozási rendszerrel, de az a nagyon lényeges előnye van, hogy azt ösztönzi, azt teszi re ndszeressé, hogy maga a polgár támogatja a saját egyházát. Tehát azt a folyamatot mozdítja elő, hogy az egyházfinanszírozást lépésről lépésre, fokozatosan távolítsuk el az államtól és közelítsük a polgárhoz. Ezért abból indulok ki, hogy ha már az a két bi zottság, ahol meghallgatták az érveimet, kész volt támogatni a javaslatot, most, hogy az egész plenáris ülés hallgatja az érveimet, bízom benne, hogy majd a szavazásnál az egész plenáris ülés is fogja támogatni. És a bizottságokban az előterjesztőnek az az egyetlen érve volt a javaslattal szemben, hogy ez nincs benne a kormány javaslatában, más szóval: csak! Most, hogy az előterjesztő is végighallgatta alaposan az érveimet, nagyon bízom benne, hogy ezt a javaslatot az előterjesztő is támogatni fogja tudni. Ha figyelembe vesszük, hogy ettől függetlenül is hány milliárddal emelkedik '98tól az egyházak finanszírozására fordított rész - méghozzá az állampolgárok részvétele, véleménynyilvánítása nélkül emelkedik , nyilvánvalóan sokkal kevesebb pénzt jelent ez a megoldás, úgy azonban, hogy az állampolgárokat bevonja a döntésbe. (19.50)
