Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényjavaslat, valamint a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttesáltalános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSIKAI ZSOLT (SZDSZ):
2440 Az Európai Unióba való felvételünkhöz több lépcsőn keresztül vezet a z út. Ennek az útnak egyik lépcsője volt az is, amikor teljes jogú tagként csatlakoztunk a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez. Akkor kötelezettséget vállaltunk arra is, hogy legkésőbb 1997. december 31éig lehetővé tesszük a részes államo kban székhellyel rendelkező vállalkozások számára a fiókok alapítását, beleértve a pénzügyi szektort is. Ezért fontos, hogy megszülethessen és '98. január 1jén életbe léphessen a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelm i képviseletéről szóló, most tárgyalt törvényjavaslat. Mi jellemzi ezt a törvényjavaslatot? Először az, hogy kerettörvény jellegű, mert a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi képviseletei alapítására, működésére és megszüntetésé re vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza, de nem szól a javaslat a pénzügyi, anyagi és eljárásjogi szabályokról, mint például az adózás vagy a számvitel, és nem tartalmazza a pénzügyi szektor szolgáltatásaira létesítendő fióktelepekre vonatkozó sajáto s rendelkezéseket sem, mert ezek törvénymódosításként a különböző más szaktörvényekben nyernek majd szabályozást. Másodszor jellemzi, hogy liberális jellegű jogi szabályozás, mert diszkriminációmentes szabályozást teremt, hisz főszabályként a belföldi gazd álkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmaznia a külföldinek a magyarországi fióktelepe működtetése és piaci magatartása során. Viszont a belföldi társaságokkal azonos elbánásban is részesül, nem élvez versenyelőnyt sem. A javaslat lehetősé get ad arra is, hogy a külföldi vállalkozás Magyarországon több fióktelepet is létesíthessen, és abban sincs korlátozás, hogy egy fióktelep az ország több településén is működtethessen telephelyeket. Harmadszor: pozitív eleme a javaslatnak annak kimondása, hogy a külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont. A belföldi hitelezőket pedig védi az a szabály, hogy a külföldi vállalkozás valamennyi, belföldön található vagyonára vé grehajtás vezethető, amennyiben a tartozás a fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett. Az adókikerülés lehetőségét csökkenti az a 14. §ban megfogalmazott és a számvitelről szóló törvény módosításában is leírt előírás, mely szer int a fióktelep és a cégközpont, továbbá a fióktelep és a külföldi vállalkozás másik fióktelepe közötti elszámolások során az említettek gazdaságilag független vállalkozásnak tekinthetők. E törvényjavaslatból végül még egy pozitív elemet szeretnék kiemelni . Azt, hogy a külföldi vállalkozás a fióktelepe működéséhez szükséges ingatlan tulajdonát csak akkor szerezheti meg, ha az nem termőföld vagy nem védett természeti terület. A fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet megszűnésekor megszűnik az a jogcím is, ami a tulajdonszerzést lehetővé tette. Ezért ilyenkor a külföldi vállalkozásnak az ingatlant el kell idegenítenie, és erre egy év áll rendelkezésére. Ez alól felmentést csak megfelelő indokok alapján, a megyei közigazgatási hivatal adhat. A számvitelrő l szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló T/4963. számú törvényjavaslat is szorosan kapcsolódik az előzőekhez, hisz a belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett, külföldi székhelyű vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, de gazdasági tevéken ységet végző belföldi szervezeti egységére is ki kell hogy terjedjen a számviteli törvény hatálya. A fióktelep könyvvezetésére, a beszámoló készítésére és annak nyilvánosságra hozatalára a belföldi vállalkozásokra vonatkozó szabályok érvényesek. A fióktele p sajátos helyzetéből adódóan ezért néhány speciális elemet is tartalmaz a javaslat, mint például a számlázásra és az árbevétel elszámolására vonatkozó speciális szabályt, illetve a pénzügyileg nem rendezendő követelések és kötelezettségek év végi összevez etését. A számviteli törvény módosításának másik indoka, hogy a hatályos törvény szerint '98. január 1jétől minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak közzé kell tennie a könyvvizsgálóval felülvizsgáltatott beszámolóját. Mivel a kisebb vállalkozásokn ál, különösen a két év átlagában 5 millió forint éves nettó árbevételt el nem érőknél, azaz a vállalkozói kör 40 százalékánál a könyvvizsgálati díjjal nincsenek arányban az információk megbízhatóságának javulásával elért
