Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - Dr. Brúszel László (MSZP) - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez - "Meddig marad még a ciánsalak Kecskeméten?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
2414 Szeretném jelezni, hogy a termékpályaszabályozásba is igyekeztünk beavatkozni; hisz az elmúlt évi bortermés többleteinek levezetésére két miniszteri rendelet is megjelent. Az egyik a palackos és hordós boro k exporttámogatásáról szól, a másik pedig a felesleges szőlőből készült borok lepárlását segíti elő. Tehát a minisztérium igyekszik ezen a területen lépni. Egyidejűleg vizsgálja azt is, hogy hogyan lehet a következő időszakban ezeket a piaci zavarokat elhá rítani. A közpincék kérdésében az az álláspontunk, hogy kérjük a Szőlő és Bor Terméktanácsot, szíveskedjen felmérni ennek a hatásait; milyen módon tudja önmagát megszervezni; ennek a támogatásához milyen összegű pénzre lenne szükség, mert átcsoportosítások ra adott esetben a minisztérium hajlandó. De szeretnénk jelezni azt is, hogy ez az átcsoportosítás a szőlő- és bortermelésen belül kerülhet megvalósításra, máshonnan ezt elvenni nem tudjuk. Azt is szeretnénk, ha a támogatásra szánt összeg elsősorban a kors zerűsítés céljait szolgálná (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), korszerű ültetvények, a korszerű tárolás lehetőségeit. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) Dr. Brúszel László (MSZP) - a környezetv édelmi és területfejlesztési miniszterhez - "Meddig marad még a ciánsalak Kecskeméten?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Brúszel László úr, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztern ek: "Meddig marad még a ciánsalak Kecskeméten?" címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! A Kecskeméti Kéziszerszámgyárban 1962ben kezdődött meg a reszelők hőkezelése cián- és bárium anyagok felhasználásával. A technológiából kikerülő mintegy 500 tonna edzősalakot és 128 tonna kályhabontási hulladékot azóta a gyár területén átmeneti tárolóban tárolták, s tárolják mind a mai napig. Ennek feldolgozása és újrahasznosítható anyagok kinyeré se a fejlett országokban magának a technológiának a része. Magyarországon a technológia utolsó fázisát képező regenerálási üzemi feltételeket 1962ben nem hozták létre, és azt követően sem készült el. A Natura Rt. még 1993ban kapott engedélyt az ártalmatl anítás megkezdésére, de a munkálatokat különböző okok miatt nem kezdte meg, sőt mára a cég felszámolását is kezdeményezték. Az óriási környezeti katasztrófával veszélyeztető helyzetet látva, hosszadalmas egyeztetések és egyezkedések után a KTM 1997. évben felvette a cianidos edzősalak ártalmatlanítását a nemzeti kárelhárítási listára, s megindította a pályázati eljárást. A város polgáraival együtt kérdezem most én is államtitkár asszonyt, hogy meddig marad még a ciánsalak Kecskeméten. Várom válaszát. (Taps. ) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kérdésre Szili Katalin államtitkár asszony válaszol. DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Rövi den válaszolok: a területről még ez évben elszállításra kerül az ön által említett hulladék. A teljes kármentesítés - ami a talaj, illetőleg a talajvizek kármentesítését illeti - 1998. első negyedévében befejeződik.
