Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - Az egészségügyről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP):
240 Véleményünk szerint ilyen formában a törvényjavaslat mégis módosításra szorul. Magyarországon az érvényes jogszabályok szerint az orvosnak a gyógyíthatatlannak tartott b eteget is a legnagyobb gondossággal kell kezelnie, és bár az érvényes jogszabályok nem használják az "eutanázia" kifejezést, fentiek szerint a magyar jog sem az aktív, sem a passzív eutanáziát nem engedi meg. A betegjogok érvényesítésében a törvény a beteg jogi képviselő jogintézményét vezeti be, mintegy két év türelmi, tapasztalatszerzési idő után. Tudomásunk szerint jelenleg hat kórházban dolgozik kísérleti jelleggel betegjogi képviselő, s konkrét ügyekben eljárva segít a betegeknek panaszaik kivizsgálásáb an, jogi eljárások megszervezésében. A Független Kisgazdapártnak nincs sem elvi kifogása, sem ellenérzése a - főleg az Egyesült Államokból származó tapasztalatokra épült - betegjogi képviseleti rendszerrel szemben. Ugyanakkor hasznosnak tartanánk, ha e két évi türelmi idő alatt más kórházakban hasonló modellkísérletekre kerülne sor az Ausztriában, ÉszakEurópában már több mint két évtizede működő kórházi ombudsmani rendszer alkalmazásával, és döntés csak az összehasonlított tapasztalatok alapján történne. J avaslatunkat azzal indokoljuk, hogy osztrák kórházi információk szerint a nem konkrét ügyekben eljáró ombudsmanrendszer kevesebb kórházi konfliktushelyzetet okoz, mint a szélesebb jogkörökkel felruházott, a kórházi dolgozókkal gyakrabban konfrontálódó bete gjogi képviselői intézmény. Bevezetőmben kiemeltem kritikai észrevételeinket, az egészségügyi ellátások és szolgáltatások rendszerével kapcsolatban, melyek a törvényjavaslat IVV. fejezeteit érintik. E két fejezetben - és talán a XII.ben, mely a szerv- és szövetátültetésekkel foglalkozik - látható legjobban az az ellentmondás, mely az orvosilag már és még lehetséges és a pénzügyileg finanszírozható ellátások között feszül, és mely ellentmondás közismerten annál nagyobb, minél kevesebb az egészségügy részes edése a GDPből. Jobban érthetővé teszi ezt a Pénzügyminisztériumból 1997. évre egy főre becsült egészségügyi kiadási összeg, mely éves dollárközépárfolyamon számolva év végére 295 dollár lesz, ami az európai OECDtagállamok huszonöt évvel ezelőtti egy fő re jutó egészségügyi kiadásának felel meg. Tovább fokozza a torz viszonyokat, hogy a 2002ig tervezett egészségügyi finanszírozás GDPhez való viszonyításánál a felújítás, felhalmozás és beruházás értékeit veszi figyelembe, és nem számol az egészségügyi ki adások amortizációs viszonyaival. További bizonytalansági tényező, hogy lehete számolni 34 százalékos évi GDPnövekedéssel és az infláció lényeges csökkenésével, mert különben a reálérték, az egészségügyi ellátás szintentartása is megkérdőjelezhető. Emlí tettem az állami feladatvállalás közül azokat, melyek ellátási fedezetét a központi költségvetésnek kell biztosítania. Az ezekkel kapcsolatos financiális átrendezések miatt is szerencsétlen jelen törvény tárgyalása az 1997. évi tbpótköltségvetés és a '98. évi költségvetési vita árnyékában. (14.20) Egy közelmúltban az egészségügyi törvénytervezetről tartott, parlamenti pártok szakértőivel folytatott vitában nemcsak az ellenzéki pártok részéről fogalmazódott meg, hogy e vitában várhatóan a mindig erőfölénybe n lévő pénzügyi lobby akarata érvényesül majd. A magunk részéről ehhez annyit teszek hozzá: nem szükségszerű, hogy az egészségügy a szakma financiális érdekeit - az elmúlt évtizedekhez hasonlóan - a jövőben sem tudja megjeleníteni; mindezt akkor, amikor az alacsony születési arány, a magas halandóság, a folyamatos népességcsökkenés már érezteti hatását az ország gazdasági teljesítőképességében is. A fentiek nélkül jelenleg nincs értelme mélyebben tárgyalni és részletezni az e fejezetek egyébként jó szakmai alapon megírt, és félénken az európai egészségügyi szolgáltatások minőségi rendszerére építő minőségellenőrzési és fejlesztési rendszerét, s az ezekkel összefüggő megfelelőség tanúsítását.