Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MIAKICH GÁBOR (MSZP):
2365 önkormányzatokon keresztüli finanszírozás azért még mindig sokkal drágábbá teszi az üzemeltetés rendszerét - csak a finanszírozás jellege miatt is , mint ami indokolt lehetne. Elnézést kérek a hosszabb fejtegetésért, de azokban a polémiákban szerettem volna részt venni, amelyek arra utaltak, hogy kelle törvényi szabályozás vagy nem. A törvény iránytű is lehet, és ha az iránytűt mindig jó irányba forgatjuk - a Bésartetájolóra gondolok , akkor mindig megtaláljuk nagyjából a helyes irányt; ilyen iránymutatást jelenthet ez a törvény. Úgy gondolom, hogy a kötelező elemeket nem favorizálva, Magyarországon egy egységes közigazgatás és egy egységes közigazgatási struktúra képét azért megalapozhatja vagy a továbbfejlesztést szolgálhatja ez a két törvényjavaslat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypár tok padsoraiban.) (12.10) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Miakich Gábor úrnak, Magyar Szocialista Párt. MIAKICH GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Fegyelmezett ember lévén - az előző körben öt percet beszélhettem , néhány dolgot csak nagyon általánosságban érinthettem, ezért kértem újra szót. Az egyik dolog néhány reagálás, részben Balsay képviselőtársam hozzászólására, amely egy valódi félel met jelenített meg itt a parlament előtt részben a megyékkel, részben nagyobb városokkal kapcsolatban. Én mégis le szeretném fordítani most - nem egy általános, elméleti vitát folytatni erről - csak erre a törvényjavaslatra, mert mást nem tehetek. Úgy ítél em meg - és végül is az ő befejező gondolatai is ezt erősítették meg, ő is egyetért azzal , hogy nem ez a törvényjavaslat az, amely ilyen félelmeket ébreszthet bárkiben, mondjuk, az önkormányzatokban vagy azokban az emberekben, akik az önkormányzati szfér át jobban ismerik. Ez a törvényjavaslat csak elősegíti azt a sokszínűséget, amely igenis kialakult és egyre fejlődik, és igenis átlép közigazgatási határokat, ma már szerencsére országhatárokat is. És bár a területfejlesztési törvényben megfogalmazódott eg y adminisztratív lehatárolás, de azért azt is látjuk ma már, hogy ezeket az adminisztratív határokat is áttörik az önkormányzatok, keresztben tagok egyegy önkormányzati kistérségi társulásban. És azt hiszem, hogy így természetes, így van jól, mert bizony azok a feladatok, amelyeket meg kell oldani az önkormányzatoknak, ezt kényszerítik ki, és ehhez is kell alkalmazkodni az önkormányzatoknak. Mire gondolok? - és áttérek egy másik kérdésre, ami ezzel kapcsolatos. Több hozzászólásban felmerült ma is, hogy leh ete a kötelező társulás felé elmenni, vagy hogy ez a társulási törvény mit jelent. Ez a társulási törvény - azt hiszem, abban egyetérthetünk - azon az önkormányzati törvényen alapul, amely ma hatályban van, amely egyenlő feladatot ír elő az önkormányzatok nak, egyenlő jogosítványokat ír elő, mérettől, elhelyezkedéstől függetlenül. Azt hiszem, hogy ez így van jól. Ebben azért jórészt egyetértettünk. De mégis van egy kérdés, amelyre biztos, hogy nem e társulási törvény keretében, de már most is gondolni kell. A kötelező feladatokban gondolkodva minden ilyen feladatmegoldásnak van egy gazdasági optimuma és bizony egy minőségi optimuma is - mármint az igénybe vevők oldaláról. S ma is vannak olyan kötelező feladatok, hogy csak egyet emeljek ki: a vízellátás, ahol bizony különböző helyi önkormányzati döntések által lehetetlen helyzetbe kerülnek más önkormányzatok. Egyrészt azért, mert a szétválás okán nem kétszeresére, hanem többszörösére nő a költség, és nem úgy oszlik meg, hogy az átlagköltség oszlik meg az önkor mányzatok között, hanem a települések egy részénél lehetetlen terheket okoz. Ha hozzávesszük, hogy a mai rendszerben az önkormányzatok - maradjunk ennél a vízpéldánál - egy bizonyos díj fölött állami közös adóbevételből részesülnek kiegészítésben, akkor bi zony egy ilyen szféra szabályozásánál később bizonyára újra kell gondolnunk a részleteket. Bizonyára
