Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - Az egészségügyről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SCHWARCZ TIBOR, a szociális és egészségügyi bizottság előadója:
232 Bár az egészségügyi finanszírozásáról és az egészségbiztosításról külön törvények rendelkeznek, hatástanulmányokkal tisztáztuk, hogy a tervezett változtatásoknak milyen hatásaik vannak, lehetnek az egyénre, a társadalomra, a gazdaságra, a finanszírozásra vagy az egészségügy rendszerére. (13.40) Amikor befejezésül türelmüket megköszönöm, ennek tükrében engedjék meg kedves képviselőtársaim, hogy idézzek egy több mint egy évszázada e falak között elhangzott beszédből. Ez a beszéd a Magyarorszá gon született első, az egészség ügyéről szóló törvény általános vitájában Tisza Kálmán akkori miniszterelnök és belügyminiszter részéről hangzott el: "Én részemről, midőn e törvényjavaslatot benyújtottam, magam is éreztem és érzem, hogy ez nem fog megfelel ni a leghelyesebb teória minden igényeinek, ez nem rendel meg mindent, ami, hogy meglegyen, óhajtandó volna, de én azt gondolom, hogy számot kell vetni a gyakorlati élet lehetőségével, és nem kell éppen azáltal, hogy egyszerre többet akarunk, mint amennyi lehet, az elérhetőnek elérését is veszélyeztetni. Nem fárasztván tovább türelmüket, ismétlem, hogy ezen törvényt, mint olyant, ajánljam a tisztelt Háznak általánosságban és részleteiben is, mely a tökéletesebbre igenis, de meggyőződésem szerint a kivihetet lenre nem törekedett egyszerre, de amely feladatául azt tűzte ki, hogy a kivihetőség határai közt egészségügyünket minden irányban előrébb vigye." Magam is, tisztelt elnök úr, ezzel a szándékkal ajánlom vitára és elfogadásra az új egészségügyi törvény java slatát a mai Országgyűlésnek. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági előadók mondják el véleményüket. Elsőnek megadom a szót dr. Schwarcz Tibor képviselő úrnak, a szociális bizottság előadójának. DR. SCHWARCZ TIBOR , a szociális és egészségügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága 1997. június 19i ülésén megtárgyalta az egészségügyi törvény tervez etét. Az általános alkalmasságról szóló vitára kissé méltatlan körülmények között került sor, hiszen a nyugdíjtörvényekhez benyújtott módosító indítványok vitája után került napirendre ezen fontos, az egészségügy jövőjét meghatározó törvénytervezet. Talán ennek tudható be, hogy a késői időpont miatt az orvosi kamara képviselője már nem várta meg a vitát. A kormány nem önmagáért a törvényi változtatásért nyújtotta be ezt a törvénytervezetet, hanem azért, mivel a korábbi, egészségügyről szóló törvény 1972ben került elfogadásra, tehát 25 éve. Az egészségügy területén számos területen megérettek a változásra a jogi szabályozások, hiszen olyan új technikák, eljárások kerültek bevezetésre, amelyek jogi szabályozása hiányzott. Csak néhányat szeretnék ezek közül kiragadni. Itt megemlíteném a humán reprodukció kérdéseit, a minőségbiztosítást, valamint a betegjogok kérdését és a betegjogok képviseletének kérdését. A 25 évvel ezelőtt született törvény sok tekintetben kiállta az idő próbáját. Mutatja ezt, hogy a '72es törvényből a járványügyre vonatkozó rész a jelenlegi törvényben változatlanul szerepel. A bizottsági vita során számos kérdésben élénk vita alakult ki. Ilyen volt többek között a betegjogok fejezete, valamint a betegjogi képviselet kérdése, illetve a törvénytervezet hatályba léptetésének kérdése. Sok esetben a törvény csúsztatott hatálybalépést alkalmaz. Így például a törvény szerint a betegjogi képviselők 2001. január 1jével lépnek be az egészségügybe. A vitában számos esetben elhangzott, hogy biz onytalan a törvénytervezet költségvetési finanszírozásának háttere. A törvénytervezet - mint a miniszteri expozéban is hallottuk - kódex jellegű, de sok esetben keret jellegű is, így talán a kettő keverékeként fogható fel. Itt arra szeretnék utalni, hogy r endkívül sok esetben külön jogszabály és rendelet megalkotása szükséges még ahhoz, hogy a törvény hatályba léphessen, illetve funkcióját betölthesse. Ennek ellenére úgy tekintjük - és ez a bizottsági vitában
