Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 27 (315. szám) - Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
2271 égisze alatt működő felsőoktatási központi kutatási előirányzat, amely örvendetesen 780 millió forintot tartalmaz, ha jól láttam, az idei költségvetésben. Az elmúlt évben már számottevően megnövekedett, és ahhoz képest, hogy két évvel ezelőtt - ha jól emlékszem - 150 millió forint volt, kétségkívül nagy előrelépés van. Úgy vélem, ezt is figyelembe kell venni akkor, amikor általában a tudománytámogatásról esik szó. Hogy össze kelle vetni a támogatásnak azt a formá ját és az elosztásnak azt a rendjét, amely a művelődési tárca égisze alatt kialakult felsőoktatási központi kutatási előirányzatban szerepel és az OTKAban, szintén nem akarom most megtenni. Ott más szempontok döntenek abban, hogy hogyan kell 50 százalékát az intézményekhez leosztani, és a másik 50 százalékra hogy lehet pályázni. Nyilván ki fog alakulni az a pályáztatási rendszer is és az a demokratikus döntéshozatali rendszer, ami az OTKAban valójában '86 óta érvényesül. Ugyanakkor egyetlenegy mondatot ar ról is hadd szóljak, ami a bizottsági vitában felvetődött - azt hiszem, Daróczy képviselő úr vetette fel, de itt a hozzászólásában nem szerepelt : az tudniillik, hogy a pályázatok áttekintésére ma nincs olyan szervezet Magyarországon, amely pontosan tudná , hogy hol, milyen pénzeket lehet megpályázni és milyen pénzeket nyertek el különböző teamek, különböző kutatócsoportok. Bár minden pályázatnál fel kell tüntetni azt, hogy pályázotte ebben a témában valahol másutt, de a tudós találékonysága azért e tekint etben határtalan, hiszen ugyanazt a kutatási témát többféle címen elő lehet adni. Ennek megfelelően, aki jól tud pályázni, az mondjuk aránytalanul sok pénzt szerezhet ahhoz képest, aki a pályázásban még nem szerzett igazán jártasságot. Végül a harmadik kér dés, amiről szólni kívánok, az OTKA és a demokratikus kutatásfinanszírozás összefüggései. Azt hiszem, mindnyájan úgy éltük meg '86tól kezdve az OTKA működését, hogy igen, ez az az európai elbírálási módszer, amit valóban minden más pályázat esetében vagy minden más kutatásfinanszírozás esetében alkalmazni lehet és alkalmazni kell. Csak sajnálni tudom azt, hogy azért ez nem vált teljesen általánossá a magyar tudomány finanszírozásában. Volt pedig egy olyan minta az OTKAban, amit jó lett volna, ha más finan szírozási formákban is alkalmaztunk volna. Hierarchikusan épül fel persze az OTKA rendszere is az OTKAbizottsággal, a szakterületi kollégiummal és a szakterületi zsűrikkel. Egy másik szempontból szeretném ezt megközelíteni, mint Daróczy képviselő úr. Neke m nemcsak az a gondom, hogy ez nem felel meg a felsőoktatási törvényben alkalmazott jogi formulának, és ha itt mást jelent, akkor itt kellene értelmezni azt, hogy mit jelent szakterületi kollégium vagy szakterületi zsűri. A kettő nem azonos dolgot jelent. (20.20) Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy - ha jól emlékszem - hat éven keresztül voltam egy szakterületi kollégiumnak a tagja. A szakterületi kollégium egy ilyen középső szint volt. Az nem egyszerűen a szakterületi zsűrik véleményét bírálta el, hanem sok szakterületnek a véleményét. Mondjuk a társadalomtudományi OTKAkollégium, amelynek tagja voltam, az egyaránt elbírálta a történész szakzsűri, az irodalmár szakzsűri, a nyelvészszakzsűri és más szakzsűrik véleményét. Tehát ha mindkettőre azt mo ndjuk, hogy az egyik szakterületi kollégium, a másik pedig szakterületi zsűri, akkor valahogy össze fognak keveredni a dolgok. Úgy vélem, módosító indítvánnyal ezt a különbségtételt - amely működő különbségtétel, tehát a valóságban most is így működik az O TKA - meg kell tenni. Végül egy utolsó mondat, amiről szintén nem esett szó, és úgy vélem, az OTKAiroda működése szempontjából szólni kell róla. Az OTKA mellett az adminisztratív feladatokat egy OTKAiroda látja el. Tessék megnézni a költségvetésben, hogy mennyit fordítunk az OTKAiroda működtetésére, és hogyan aránylik ez az OTKA által felhasznált összegekhez és elbírált pályázati összegekhez! Ha jól számolok, a működés költsége alig haladja meg a 2 százalékot. Vane Magyarországon más olyan rendszer, ame lynek az önfenntartása ilyen kevésbe kerül, mint az OTKAirodáé? Úgy érzem, akik ott
