Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 27 (315. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló 86/1997. (X. 8.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEMETER ERVIN (MDF):
2252 fordultak az Alkotmánybí rósághoz azért, hogy a népszavazási törvény alkotmányellenességét állapítsa meg a másik pedig: szintén egy magyar demokrata fórumos képviselő fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához jogorvoslatot kérve az aláíró állampolgárok számára. Ezt kö vetően fordult az állampolgári biztos az Alkotmánybírósághoz. (18.50) Az Alkotmánybíróság döntését követően tarthatatlanná vált az országgyűlési határozat, és ekkor a kormány előterjesztett egy határozati javaslatot, és kérte a Házszabálytól való eltérést, mint ahogy azt az előterjesztő államtitkár úr mondta. Ez egy új országgyűlési határozatra tett javaslatot, amely kizárólagosan egy kérdést, a NATOkérdést tartalmazza. Ekkor az ellenzéki pártok elmondták azt a véleményüket, hogy a jelenlegi országgyűlési határozatot módosítani kell, nem egy új határozatot kell beterjeszteni, és ebben a módosításban arra kell törekedni, hogy a kormány kérdése helyére az ellenzék kérdése kerüljön. A kormány ezt követően visszavonta ezt a javaslatát, tisztelt államtitkár úr, tehát a jelenleg folyó tárgyalási javaslathoz nem kért a Házszabálytól való négyötödös eltérést a kormány. Az egy másik javaslat volt, amelyről a kormány megítélésünk szerint belátta, hogy hibás, ezért visszavonta, és a Ház elé egy más természetű javaslato t terjesztett, amely az eredetinek a módosítására irányult. Ahhoz, hogy a tartalmi kérdésben - mert csak egyben van vita közöttünk: hogy mi legyen a módosítás tartalma - érdemben tudjunk beszélni, megítélésünk szerint három előzetes eredményre célszerű a f igyelmet ráirányítani. Az egyik egy hatpárti megállapodás, amely a madridi döntést megelőző napokban történt a miniszterelnök úrral, a parlamenti pártok vezetőinek társaságában a másik egy aláírásgyűjtés megkezdése és harmadik maga az Alkotmánybíróság dönt ése. Július 11én a miniszterelnök úr kezdeményezésére a madridi döntést megelőzően a parlament politikai pártjai egy megbeszélésre jöttek össze azzal a szándékkal, hogy a döntést követően az Országgyűlés egy politikai nyilatkozatot tegyen közzé, amely üdv özli ezt a lehetőséget. S nyilván, hogy ez egységes és egyhangú legyen, előzetes egyeztetések történtek. A politikai nyilatkozattervezet részeinek megbeszélése során szóba került a népszavazás kérdése is. Ez olyan formában került a politikai nyilatkozatba, hogy az ellenzéki pártok tudomásul veszik a kormány kezdeményezését. Ekkor, ezen a tárgyaláson a Magyar Demokrata Fórum részéről jeleztük a miniszterelnök úrnak, hogy még egy népszavazási kezdeményezést válthat ki a kormány földtörvényjavaslata, s a jogs zabályokból adódóan könnyen meglehet, hogy egyszerre kerül a népszavazás lebonyolításra. Ezt a két kérdést, tekintettel arra, hogy az egyik kérdésben, a NATOban teljes körű az egyetértés, a föld kérdésében pedig óriási és jelentős nézetkülönbségek vannak és nagyon komoly véleményeket, érzelmeket vált ki a társadalomban is, nem célszerű együttesen szavazásra tenni. Ezért megoldási javaslatot terjesztett akkor a miniszterelnök úr elé a Magyar Demokrata Fórum, és akkor, 1997. július 11én azt javasolta a mini szterelnök úrnak, hogy a kormány vonja vissza a földtörvényre tett módosító indítványát. Ebben a kérdésben többször elhangzik, hogy ki mikor tette. Igen, a Magyar Demokrata Fórum július 11én tett ilyen javaslatot a kormánynak. Pontosan azért, mert lehetet t látni, hogy ez egy olyan ellenállást fog kiváltani a társadalomból, hogy hamar, rövid idő alatt aláírásokat lehet gyűjteni a földtörvény beterjesztett módosítása ellen. Ekkor lehetett volna ezzel a lehetőséggel élni. A kormányfő akkor elég határozottan - még azt is megkockáztatom, hogy barátságtalanul - elhárította ezt a kezdeményezést. Ezt követően, 1997. augusztus 20án, illetve az azt megelőző napokban elkezdődött egy aláírásgyűjtés, és az aláírások láthatólag olyan gyorsan szaporodtak, hogy a kormány is ellenlépésre szánta el magát, és úgy határozott - több mint egy héttel később, augusztus 27én a kormányülésen , hogy ő maga elébe megy a kérdéseknek, és majd ő kérdez, ha erről a kérdésről már mindenféleképpen népszavazást kell tartani. Ezzel a lépésé vel a kormány először összevonta a két kérdést. Lehet mondani, hogy ki mikor tett javaslatot. Első alkalommal, hitelesen, olyan pozícióban, hogy közjogi súlya van, a kormány vonta össze a két kérdést.
