Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 27 (315. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló 86/1997. (X. 8.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
2246 parlamenten keresztülvinni a földtörvény módosítását a maga szája íze szerint, az akkori ellenzék egyet nem értése mellett, hanem közel egy évvel a következő választás időpontja előtt. Ezt egy kormány, egy korm ánytöbbség szerintem megteheti. Lehet vitatkozni arról, hogy igaza vane ennek a kormánytöbbségnek, hogy azt csinálja, amit a kormányprogramjában annak idején meghirdetett lehet vitatkozni arról, hogy nem két évvel korábban lett volnae helyes ezt csinálni . Ezek vitatható kérdések, ezt én elfogadom. De szerintem nem vonható kétségbe a joga egy képviseleti demokráciában, hogy a maga programja szerint elindítson egy földtörvénymódosítást, még akkor is, hogyha az ellenzék ezzel nem ért egyet. Én azt gondolom, hogy aki a képviseleti demokrácia talaján áll, az egy ilyen törvénymódosítási kezdeményezéssel szemben nem kezdeményez népszavazást és nem viszi ki a földtörvény módosításának a kérdését az utcára. Amikor a kormány ezt elkezdte, én álmomban sem gondoltam volna, hogy az az ellenzék - amely egyrészt abból a Magyar Demokrata Fórumból állt, ami megalakulása óta határozottan a képviseleti demokrácia talaján állt, és a politikai ízlésétől távol állt az, hogy az utcára vigyük ki az ilyen kérdéseket, meg abból a F ideszből, amely szintén ezen a talajon állt alkotmányjogilag, és még a földkérdésben is azt az álláspontot képviselte korábban, mint a mai kormánykoalíció - népszavazás kezdeményezésével próbálja megakadályozni ennek a földtörvénymódosításnak a megszületé sét azt megelőzően, hogy egyáltalán kísérletet tett volna arra, hogy az érveivel a parlamentben próbáljon meggyőzni bennünket arról, hogy nincs igazunk. Mégis kivitték a kérdést az utcára, és népszavazási kampányt indítottak ebben a kérdésben. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Mi ezt nem gondoltuk. Köszönöm szépen. (Dr. Dobos Krisztina: Ez szomorú. Nem figyeltek oda! - Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szintén két percben adok sz ót Szigethy István úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Boross Péter felvetésére szeretnék reagálni, egy kicsit folytatva azt, amiről az előbb Hack Péter beszélt. Nos, egy jogállam i jogelv több alkotmánybírósági döntésben előfordul, hogy a jogbiztonság érdekében világosan, egyértelműen kell fogalmaznunk. Ezt külön kimondja a népszavazási törvény is, kimondja a jogalkotási törvény is, és több alkotmánybírósági döntés is ezzel a kérdé ssel foglalkozik. A kérdés, amit Boross Péter fölvetett, hogy most kelle ezt vizsgálnunk vagy egy népszavazási döntés után. Igen, most kell vizsgálnunk, mert a népszavazási döntés után a népszavazási döntés igenlő esetben köti az Országgyűlést. Utána már nem tudunk olyan kérdésekkel foglalkozni, amelyek együtt járhatnak olyan problémákkal, ami miatt esetleg ki kell lépnünk az OECDből, ami nem hiszem, hogy bárkinek az előnyére szolgálna. Fölvet olyan kérdéseket, hogy ha például ez a nagyon pongyola megfoga lmazás, hogy nem különít a szerzésnél, nem hivatkozik a korábbi status quóra, mint például az országgyűlési határozatnak a kérdésében a "továbbra sem" fordulat, tehát a mostani állapot rögzítésére, akkor fölvetődik az a kérdés, hogy a szerzés és a mondatna k az alanya mit jelent. Hangsúlyozom, a mondatnak az alanya mert az egyik az, hogy külföldi. Persze, ezzel is van értelmezési gond, hogy külföldi lakos, külföldi állampolgár, de ez a kisebbik probléma. A nagyobbik probléma az, hogy a mondat másik alanya, a melyikre a szerzési tilalom vonatkozik, mit jelent. (Dr. Dobos Krisztina: A kormányéban is benne van, hogy külföldi.) Ez magában a szervezet megfogalmazásban apró betűvel, alig észrevehetően, a gondolatjelen belül van elrejtve. Hogyha kíváncsiak vagyunk az ellenzéki választóknak a véleményére, a közvéleménykutatások szerint durván kétharmadában támogatták a kormány második kérdését, tehát azt, hogy a belföldi
