Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 27 (315. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló 86/1997. (X. 8.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
2234 képviselőtársunk, hogy jobb, ha azt a törvényt nem az O rszággyűlés szavazza meg a saját ízlése szerint - történt előtte egy s más népszavazásügyben , hanem az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollban, felülvizsgálatban részesítve megmondja, hogy milyen eljárással kell az ilyen konkuráló - ahogy önök fogalma zták; de szó sincs konkurenciáról, hanem egymást megelőző - népszavazási ügyekben a helyes eljárást követni. Tehát még egyszer hangsúlyozni szeretném: szó sincs arról, hogy bárki közülünk - az ellenzéki pártok közül vagy a Magyar Demokrata Fórum képviselői közül - vagy a 330 ezer állampolgár közül azt akarná, arra nyilvánította volna ki aláírását és szándékát és az összes jogvédelemmel kapcsolatos eljárását, hogy nem akarná azt, hogy Magyarország csatlakozzon a NATOhoz. Túlmegyek ezen, mert látom, Keleti m iniszter úr érdeklődéssel figyeli azt, amit mondunk: nekünk, tisztelt miniszter úr, nem kell soha - a 1520 éves múltra visszatekintve - bizonyos akkori gondolatainkat revízió alá venni. Nekünk a NATOval kapcsolatban - legalábbis úgy érzem, annak a pártna k vagyok a tagja, és ezen az oldalon olyan pártok ülnek kivétel nélkül - nem volt szükséges bizonygatni senki és senkik előtt, semmilyen fórum előtt azt, hogy mi az álláspontunk jogi és politikai értelemben. Ezen túlmenően - még egyszer hangsúlyozom - megó vtuk önöket attól, amire készültek. Természetesen ezért nem várunk köszönetet, mert ez nem az önök stílusa. De annak a nyilvánvaló elismerését és nem pedig kritikával illetését, hogy ezt a helyzetet az önök konok alkotmánysértő magatartása miatt vagyunk ké nytelenek még 1997. október 27én is tárgyalni - holott már régen túljuthattunk volna ezen , ezt azért le kell szögezni. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Tisztelt távollévő Kuncze Miniszter Úr! Rendkívül fölényes - szelleme snek szánt, de fölényes - szavakkal utasította itt vissza a Magyar Demokrata Fórum elnökének minapi nyilatkozatát, amely arra vonatkozott, hogy bizonyos értelemben a bizalmunk a választási szervek, nevezetesen a belügyminiszter által felügyelt választási i rodák és egyéb kapcsolódó szervek munkája fölött nem élvezi azt a bizalmat, amelyet kellene. Nagyon sajnálom, hogy nincs itt Kuncze miniszter úr, de bizonyára el fog hozzá jutni. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Lezsák sincs itt!) Én képviselem a pártelnököt, úgyhogy ő megbízik abban. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Képviselőtársam, ha megnyomja a gombot, akkor szerencsésebb lesz; majd szót fog egyszer kapni. Mi is vártunk két órát erre a felszólalásra, míg az önök kétperceseivel elvették a lehetőséget a televízió előtti szerepléstől. De ez nem probléma, hiszen itt van a kamera, majd a híradóban ez bizonyára benne lesz. (Dr. Világosi Gábor megérkezik az ülésterembe.) Nos, nincs itt Kuncze miniszter úr, aki most meghallhatná, hogy nem véletl enül - megjött államtitkár úr, örülök neki - fejtette ki a Magyar Demokrata Fórum elnöke azt, hogy nincs tökéletesen meggyőződve a választások tisztasága szempontjából a helyzet törvényes voltáról vagy közelmúltjáról. Mire gondolok, tisztelt államtitkár úr ? Arra gondolok, hogy több mint négy éve az ön nyilatkozatai alapján úgy működött az Országos Választási Bizottság, hogy abban - a választójogi törvénnyel éles ellentétben, az írott betűjével ellentétben - olyan személy vett részt, sőt irányító szerepet tö ltött be az a személy, aki törvény alapján kizárt - összeférhetetlenség okából kizárt , hogy ott egyáltalán megmozduljon. Tisztelt államtitkár úr volt az, aki még rátett egy - ahogy mondani szokták - lapáttal egy nyilatkozatában, aki ezt a helyzetet mint reális helyzetet fennállónak minősítette. Csak a minap, a múlt héten került sor arra, hogy az idestova fél éve elnök nélkül működő Országos Választási Bizottság végre elnököt választhatott. Nyilván tudja azt az államtitkár úr, hogy az elnökválasztásnak van egy előzménye: elő kell terjeszteni. Nyilván tudja azt is államtitkár úr, hogy az előterjesztésért a felelősséget az igazgatási és egyéb szempontból az eszközökkel rendelkező belügyminiszter viseli. Tehát ennek az előterjesztésnek most már egy fél év után végre megértek a feltételei. Megválasztotta az elnökét az Országos Választási Bizottság, és lemondott tisztségéről az egyébként minden szempontból kifogástalan köztisztviselői múlttal és jelennel rendelkező helyettes
