Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
217 úgynevezett eljárásjogi kódex , amely nagyon régi igényt elégít ki, és amelyről szakmai szempontok al apján igen jó lenne vitatkozni. Van ebben a csomagban olyan javaslat is - a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló , amely az alkotmányos berendezkedés egyik alappilléről szól, a közvetlen részvételt kívánja biztosítani a hatalomgyakorlásban. Azo nban e törvényjavaslat jelenlegi tárgyalásának politikai színezetet ad - és kénytelen leszek majd ezzel foglalkozni , hogy már folyamatban van egy népszavazási kezdeményezés, amelyet a Magyar Demokrata Fórum és több párt kezdeményezett, ennek a kezdeménye zésnek a tükrében viszont a beterjesztett törvényjavaslat bizonyos szabályai, bizony, elgondolkodtatnak engem. Sajnos, van olyan törvényjavaslat is - ez az országgyűlési képviselők választásáról szóló , amely kifejezetten aktuálpolitikai célú. Nagyon szűk az időkeret, jó lenne vitatkozni az eddig elhangzottakkal is, de erre, azt hiszem, majd csak a későbbiekben lesz mód. Az alkotmány módosítására, bár moratóriumot hirdettek a kormányzópártok, és született írásbeli megállapodás, ismételten sor fog kerülni. Nagyon sajnálom, hogy nem egy új alkotmány elfogadására kerül sor, mert ha sikerült volna elfogadtatnunk egy új alkotmányt, akkor számos olyan kérdés, amelyet most a különféle politikai pártok a zászlajukra tűznek, és érvként arra hivatkoznak, hogy ez elvi alapjuknak egyik kiindulópontja, ebben a vitában már fel sem merülhetne. Nem így történt, nincs új alkotmány, ennek a konzekvenciáit viszont a különféle törvényjavaslatok módosítása során le kell vonnunk. A Magyar Demokrata Fórum egyetért azzal, és támoga tja, hogy meghatározott hónapban legyenek az országgyűlési és az önkormányzati választások. Ez stabilitást biztosít az ország működése szempontjából. Azzal azonban szarkasztikusan kell vitatkoznom, hogy a Magyar Szocialista Párt május 1jét figyelmen kívül hagyva érvel a május hónap alkalmassága mellett. Úgy látszik, Toller képviselőtársam nem volt tagja annak a kormánykoalíciónak, amelyik július 15én tette le az esküt ebben a Házban, amely igazából nem tudta befolyásolni a '95ös költségvetést, és amely k énytelenkelletlen, de a képviselőket elküldte másfél hónapra szabadságra, mert nem tudott mit kezdeni, hisz nem volt felkészülve a kormányzásra. Az ország stabilitása amellett szól, hogy a választások olyan időben történjenek meg, amikor az új kormány kel lő időben áttekintést tudjon nyerni a feladatokról, és az ennek megfelelő törvényelőkészítési munkát valóban saját maga tudja irányítani. Az egyik napilapban olvastam arról, képviselőtársaim, hogy a Magyar Szocialista Párt azért kardoskodik, hogy ne ápril isban legyen az országgyűlési választások állandó időpontja, mert - úgymond - tekintettel van arra, hogy áprilisban egyházi ünnepek vannak. Megmondom, mosolyogtam, mert azért én még átéltem azt, amikor a Magyar Szocialista Párt jogelődje által vezetett kor mányok nem engedélyezték a körmeneteket, szűkítették a vallásgyakorlás lehetőségét, és most elértük azt az időt, hogy ma a vallásos emberek érzületeit akarják figyelembe venni. Ameddig az egyházak nem tiltakoznak ez ellen, én azt hiszem, nekünk sem kell ti ltakozni és feledjük el azt, hogy május 1én egy sörsátorban Horn Gyula miniszterelnök úr kedélyesen az MSZOSZ pénzéből fedezett ingyen virslit tudja osztogatni a választópolgároknak (Dr. Toller László: Fizetni kell érte!) , és ezt követően menjenek el majd május hónapban szavazni a választópolgárok, hanem a május 1jei ünnepséget hagyjuk meg annak, amilyen, hagyjuk meg egy társadalmi eseménynek, és a pártok ne használják fel ezt kampányolásra! Igen Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány rögzíteni kívánja a nép szavazások és a népi kezdeményezések aláírásgyűjtésének az időtartamát, ami önmagában helyes és üdvözlendő előírás. Összevetvén azonban a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény előírásaival, úgy tűnik, hogy az Országgyűlés bizonyos értelem ben a nép részvételét korlátozni fogja a közvetlen hatalomgyakorlásban. Korlátozza a nem pontos szabályok megfogalmazásával. Meg vagyok győződve arról, hogy módosító javaslatokkal e tekintetben a törvényjavaslat kiegészíthető, és megteremthetők azok az alk otmányossági garanciák, amelyek biztosítják, hogy egy kezdeményezést ne lehessen az ellenkezőjére fordítani.
