Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 22 (314. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatá... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
2154 Az Alkotmánybíróság döntésében szerepet játszott az is, hogy az egyházakat érintő tartalmi kér désekben a vallások és az egyházak önértelmezésére kell hagyatkoznia. Hadd hozzak fel egy rövid példát, inkább csak a szemléltetés erejével. Én ugyan katolikus vagyok, de a kezemben van egy református Biblia, amelynek felvezető szövegében egy kézzel írott mondat szól a könyvek könyvének a történetéről: "Ezt a könyvet fogságba jutásom alatt szemétdombon találtam, és magamhoz vettem" - írja ezt a tulajdonosa. 1944. XII. hó 26án kelt ez a bejegyzés, és ez a könyv itt van Magyarországon. Ez a könyv tartalmazza azt az idézetet, amit el akarok mondani önöknek. Idézem a felvezetést. János közönséges I. levele 4,16: "És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet; és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őben ne". Ez egy olyan meghatározás, amely az egyházak önértelmezéséről szól. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az emberi méltóság jog előtt és jog fölött létező, transzcendens, a jog számára érinthetetlen érték. A vallás az egész személyiséget átfogja é s meghatározza, az emberi minőség része, feltétele a személyiség szabad kibontakozásának. A vallásszabadság korlátozása emberi méltóság elleni támadás. Tisztelt Ház! Az egyházellenességnek, a félelemnek olyan meglepő tételei is vannak, amelyek szerint "Az állam és az egyház elválasztása szigorúbb követelmény, mint a lelkiismereti és vallásszabadság elve". Tisztelt Ház! Lehete az államnak fontosabb kötelezettsége, mint az emberi jogok biztosítása, beleértve a vallásszabadságot? Az emberi jogokhoz képest az állam és az egyház elválasztásának alkotmányi tétele technikai szabály. A vallásszabadság biztosításának egyik lehetséges kerete az elválasztás, azonban aligha kérdőjelezhető meg, hogy azokban az államegyházakban, mint ami például a protestáns országokra j ellemző, Angliában nem biztosítják a vallás szabadságát. Kötelező nemzetközi emberi jogi egyezmények nem tartalmazzák az elválasztás követelményét, általánosabban elfogadott az állam világnézeti semlegességének követelménye. Az elválasztás, az elválasztott működés ma Magyarországon nem végrehajtandó feladat, hanem alkotmányban deklarált tény! Akik félelmet keltenek, és akik hisznek a félelemkeltőknek, azok nem látják, hogy az egyházaknak ma sem szándékuk, sem eszközük nincs arra, hogy társadalmi, hatalmi té nyezővé váljanak. A hatalmi tényezőt semmiképp sem vállalják, társadalmi tényezőt pedig az itt szereplő törvényjavaslat keretei között vállalhatnak az egyházak. A társadalom többsége azonban, hadd mondjam azt, hogy egyre inkább értetlenül figyeli a történe lmi egyházakkal szemben gerjesztett feszültségeket. Az igazi kérdés ugyanis az, hogy kapnake érdemi lehetőséget a felnövekvő generációk és szüleik, hogy szabadon megválaszthassák a kívánatosnak tartott értékeiket. A FideszMagyar Polgári Párt jogbiztonság ot akar minden felekezetnek, minden polgárnak. Az Alkotmánybíróság döntései és hatályos törvények, érvényes szerződések, az Apostoli Szentszék és a magyar állam között köttetett megállapodás megadja ennek kereteit, kiindulópontjait. Hogy egy állam mennyire ismeri el a területén élő vallási közösségek autonómiáját, fokmérője kultúráltságának. (Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Ház! Én magam azt vallom: a vallás a legszemélyesebb közösségi ügy, a legsz emélyesebb közügy. Ezért a FideszMagyar Polgári Párt álláspontja szerint az állam és az egyház elválasztása nem jelentheti és nem jelenti az egyház és a társadalom elválasztását. A vallásszabadság gyakorlója a polgár és közösségei. A FideszMagyar Polgári Párt a polgárok oldalán áll, és védi jogaikat - akárki legyen az, legyen az hívő, vagy nem hívő. Épp ezért jogbiztonságot akarunk minden polgárnak és minden felekezetnek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) :
