Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
215 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Já mbor ember vagyok, így halvány kísérletet sem mernék tenni arra, hogy Trombitás Zoltán veretes szavait szét kívánjam zúzni. Viszont az igaz, hogy a két és fél éve húzódó alkotmányozás, a választójogi törvény és népszavazással kapcsolatos törvény vitájában hatpárti tárgyalásokon, a Belügyminisztériumban folytatott vitákon gyakorlatilag nagyon sok kérdésben nagy véleménykülönbség volt, részben a kormánypártok és az ellenzéki pártok között, de részben az ellenzéki pártok egymás közötti vitája is rányomta a bél yegét ezekre a tárgyalásokra. Miről szóltak ezek a tárgyalások? Ez talán egy kicsit magyarázatot ad arra, hogy miért csak most került az Országgyűlés elé az alkotmánymódosítás, a választójogi törvény módosítása, a választási eljárási törvény módosítása és a népszavazásról szóló törvény újjáalkotása. Elsősorban azért, mert a kormánykoalíció úgy gondolta, hogy hat, majd később hét, majd ismét hat parlamenti párt együttműködésében létrehozható egy olyan alkotmányos és az alkotmánnyal koherens választójogi rend szer, amely alapjaiban nem módosítja a demokratikus vívmányokat, ugyanakkor jobban igazodik a kialakult és beállt magyar parlamenti demokrácia rendszerébe, jobban követheti a választók akaratát, áttekinthetővé teszi a választási rendszert, annak eljárási s zabályait, és így tovább. Ez a szándékunk több szempontból nem valósulhatott meg. Egyrészt alapvető vita volt azon, hogyan értelmezzük a kisebb létszámú parlamentet. Ezt a Szocialista Párt 1994ben ugyanúgy a zászlajára tűzte, és a kormányprogramban, de ma gában a pártprogramban is szerepel ez a kitétel. Igen messze állt a mienktől a Fidesz 200 fős javaslata, amely más választási rendszert tételezett volna fel, egy tiszta listás választási rendszert. A mi javaslatunk az arányosítást elsősorban a területi ará nyosításban jelölte meg, és Trombitás Zoltánnal egyetértünk, ma is elfogadhatatlan az, hogy gyakorlatilag egyegy állampolgár szavazata kétszer annyit ér, mint esetleg egy másiké; mondjuk egy csepeli választópolgár a 30 ezres választókerületben és esetleg egy hajdúsági állampolgár a 6070 ezres választókerületben világos, hogy nem egyenlő szavazattal bír. De a létszámcsökkentés mértéke mellett - ahol egy 10 százalékos normát viszonylag nehéz elfogadni, mert akkor miért nem 12, miért nem 8, miért nem 20 száz alékkal csökkentjük a parlament létszámát - viszonylag elfogadhatatlan volt erre a kérdésre adandó válasz körében az is, vagyis vita volt abban is, hogy a választójogi rendszerben feltételezett mozgások felrúghatjáke az 198990ben a pártok által kialakít ott konszenzust. Hisz emlékszünk rá, hogy Tölgyessy Péter 152 egyéni választókerülettel számolt az EKÁnál, ebben majdnem konszenzus volt, és gyakorlatilag a megyékben az akkor ismert politikai térképek alapján történtek olyan megállapodások a választókerü letek kialakításáról, amelyeket a pártok követtek a konszenzus kialakításánál, és így nőtt meg mintegy 20szal a választókerületek létszáma: Pesten kicsit apróztunk, vidéken kicsit nagyoltunk - magam is részese voltam ennek a tárgyalássorozatnak. Érdekesen alakult, és az már egy másik kérdés, hogy aztán máshogy alakult az ország politikai térképe 1994ben. Ugyanígy alapvető problémát vetett fel az arányosítás területén - és ez a kormánykoalíció belső problémája volt - , amikor az elé a dilemma elé néztünk, hogy az ország kormányozhatósága vagy a feltétlen arányosítás milyen viszonyban áll egymással. Ebben az ellenzéki pártok véleménye is, azt hiszem, a toplistákon elfoglalt helyük függvényében folyamatosan változott az arányosítás mértékét, terjedelmét tekin tve. Ebben, el kell ismernem, a Fidesz volt a legkövetkezetesebb, gyakorlatilag mellszélességgel támogatta Szigethy István javaslatát, amellyel kapcsolatban - mondom - a kormánykoalíción belüli dilemma a kormányozhatóság és az arányosság viszonya volt. Min dez, amit most elmondtam öt percben, valójában oda vezetett, hogy ma már a választójogi rendszert alapjaiban megváltoztatni nem tudtuk, ezért a legszükségesebb változtatásokat tudtuk csak az Országgyűlés elé terjeszteni. Ebben viszont elég széles konszenzu s volt - még ha a parlamentben ez nem is így hallatszik - az ellenzéki pártok és a kormánykoalíció pártjai között. Melyek ezek a leglényegesebb módosítások, amelyekről szó volt, és amelyeket a belügyminiszter úr expozéjában kifejtett? Úgy gondolom, a válas ztójogi törvény módosításában nagyon lényeges
