Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 22 (314. szám) - Dr. Szabó Zoltán művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár együttes expozéja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló tör... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2138 Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyarországi egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének támogatására vonatkozó, imént körvonalazódott koncepció szükségessé teszi a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási törvény néhány ponton történő módosítás át is. A közoktatási törvény módosítását az az Akar államtitkár úr által az imént körvonalazott sajátos konstrukció teszi szükségessé, amely a benyújtott törvényjavaslatokban a kiegészítő támogatás nevet viseli. Engedjék meg, hogy megragadjam az alkalmat, és ezzel kapcsolatban egy elterjedt tévképzetet igyekezzek megcáfolni. Elterjedt ugyanis az a felfogás, hogy a közoktatási intézményeket, az egyházi közoktatási intézményeket a törvények hatálybalépését követően az állam teljeskörűen, tehát százszázalékosa n fogja finanszírozni, míg az összes más közoktatási intézményt, beleértve az önkormányzati fenntartású intézményeket is, csak mintegy kétharmad részben finanszírozza. Ez a híresztelés vagy ez a képzet félreértésen alapul. Mindenekelőtt nem sérül a törvény ek hatálybalépésével a közszolgálati intézmények finanszírozásának az az alapelve, hogy a közszolgálati intézményeket és ezen belül a közoktatási intézményeket a fenntartó finanszírozza, és ehhez a kiadáshoz az állam normatív módon hozzájárul. Az állam teh át, tisztelt képviselőtársaim, nem finanszíroz közszolgáltató intézményeket, csak azokat, amelyeket ő maga tart fenn, a mások által fenntartottak finanszírozásához csupán hozzájárul. Ez a normatíva, a közoktatásban fejkvótának is nevezett összeg az 1996. é vi közoktatási törvénymódosítást követően fenntartótól függetlenül azonos. (8.40) Minden közoktatási intézményt fenntartónak a költségvetési törvényben meghatározott mértékű hozzájárulás jár, függetlenül attól, hogy a fenntartó önkormányzat, egyház, alapít vány, magánszemély, vállalkozás vagy bármilyen más, az 1993. évi LXXIX. törvényben megnevezett fenntartásra jogosult természetes vagy jogi személy. Ugyanakkor felmerül az a probléma, hogy az említett normatíva vagy fejkvóta az esetek döntő többségében nem fedezi a tényleges kiadásokat. Nem fedezi önkormányzati fenntartású intézmények esetében, nem fedezi egyházi fenntartású intézmények esetében, és nem fedezi alapítványi fenntartású intézmények esetében sem. Ezt a hiányzó összeget - a fenntartáshoz hiányzó összeget - az önkormányzatok más irányú jövedelmeikből, köztük is elsősorban a személyi jövedelemadó visszaosztásából származó jövedelmükből pótolják, az alapítványok alapítványi befizetésük terhére egészítik ki. Az egyházaknak azonban különféle, jórészt t örténelmi okokból kifolyólag nincs olyan folyó jövedelmük, amelyből ezt a normatívát kiegészíthetnék. A konstrukció tehát úgy szól, hogy a normatív támogatás, tehát a közszolgálati tevékenység támogatására szolgáló állami hozzájárulás minden intézményfennt artó esetében azonos, ugyanakkor egy meg nem nevezett célú és jogcímű jövedelmet folyósít az állam az egyházaknak, amely jövedelem mértéke azonban igazodik ahhoz a számhoz, amilyen számú állampolgár a szóban forgó egyház által fenntartott közszolgálati int ézmények szolgáltatásait igénybe veszi. E jövedelem mértékmeghatározásánál a közoktatási intézmények - mind az Apostoli Szentszék által megkötött megállapodás értelmében, mind pedig az egyházfinanszírozási törvényjavaslat értelmében - azokra az egyházi fe nntartású közoktatási intézményekre vonatkoznak, amelyek a megyei, illetve fővárosi fejlesztési tervben szerepelnek. Ez a tény tette tehát szükségessé azt, hogy a közoktatási törvény intézkedjék arról, hogy mely intézmények és milyen módon szerepelhetnek, illetőleg kötelező szerepeltetni őket a megyei, illetve fővárosi képzési tervben. A közoktatásról szóló törvény jelenleg hatályos rendelkezései ezt ugyanis nem teszik meg. A javaslat ezért általánosan minden, a nem helyi önkormányzatok által fenntartott kö zoktatási intézményre kiterjedően ezt a kérdést rendezi. A javaslat szerint az érintett közoktatási intézményeket figyelembe kell venni a fejlesztési terv elkészítésekor abban az esetben, ha közreműködnek a helyi önkormányzatok törvényben előírt közoktatás i feladatainak végrehajtásában.
