Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 22 (314. szám) - Az ülésnap megnyitása - Dr. Avarkeszi Dezső igazságügy-minisztériumi államtitkár együttes expozéja a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a volt egyházi ingatlanok tulajdoni hel... - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2131 Ebből következik, hogy a lelkiismereti törvénynek az említett tartalmú szabályát hatályon kívül kell helye zni úgy, hogy az új rendelkezés már erre az új törvényre utaljon. Az állam és az egyház anyagi kapcsolatainak elvi kérdéseit e módosítást követően is változatlanul a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény tartalmazza. Ti sztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket arról, hogy négy egyház, felekezet - a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége - közös állásfoglalásában közölte : nem ért egyet a módosító törvényjavaslatnak az imént ismertetett 1. §ával, hanem a lelkiismereti törvény hatályos 19. § (2) bekezdése változatlan fenntartását kérik. Véleményük szerint ugyanis az Országgyűlés egyházankénti, egyedi döntésének megszünteté se szűkíti az egyházak juttatásainak körét. Az nyilvánvaló, hogy a lelkiismereti törvény hatályos szövege nem tartható fenn, ha az egyházak támogatásának rendszere változik, mégpedig úgy, hogy alapvetően normatív, automatikus módon kap anyagi eszközöket az egyház. Arról pedig nincs szó, hogy a jövőben ne lenne lehetőség az egyházak kulturális öröksége, ezen belül az egyházi levéltárak, könyvtárak, múzeumok, az egyházi műemlékek megőrzésének, felújításának, gyarapításának támogatására. Ezt az egyházak hitéle ti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat továbbra is lehetővé teszi. Tisztelt Képviselőtársaim! A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény végrehajtása során eddig több mint k étezer ingatlan került az egyházak tulajdonába. (8.10) A benyújtott igényekből azonban még mintegy 3400 vár rendezésre. Ez indokolja, hogy az eredetileg tíz évre tervezett rendezési időszak meghosszabbításra kerüljön. A benyújtott módosítás szerint az inga tlanátadás 2011. december 31éig történne meg, évenként egyenletes ütemezésben. Az egyházak által nem természetben kért ingatlanokra vonatkozó igény pedig járadék forrása lesz, ha az egyház ezt kéri. A járadékigénylés és folyósítás részletes szabályait az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló, ugyancsak most benyújtott törvényjavaslat tartalmazza. A hatályos törvény 2. §ának (1) bekezdése előírja, hogy az átadáskor figyelembe kell venni az állami helyi önkormányzati felad atok ellátásához nélkülözhetetlen tárgyi feltételeket is. A törvény alkalmazása során előfordult problémák indokolják, hogy a törvény az iskolai oktatás tárgyi feltételeit illetően külön is rendelkezést tartalmazzon. Annak kimondása azonban, amit több képv iselőtársunk igényelt, hogy azon a településen, ahol egy önkormányzati tulajdonú iskolaépület van, az nem adható át az egyháznak, nem a megfelelő megoldás. Ugyanis ennek eredményeként a pontatlan fogalmazás miatt a végrehajtás során keletkeznének újabb pro blémák. Tisztelt Országgyűlés! A négy egyház - a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó hitközségek szövetsége - állásfoglalása ezt a kiegészítő rendelkezést nem tartja elfogadhatónak, mert álláspontjuk szerint ez ellentétes a szabad vallásgyak orlat és a szabad iskolaválasztás jogával. Ezzel a véleménnyel nem értünk egyet. A módosításban javasolt szabály nem jelent új tartalmat a hatályos törvényekben foglaltakhoz képest. Az alkotmány, az önkormányzati törvény, a közoktatási törvény és a volt eg yházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény rendelkezéseiből együtt következik, hogy az államnak, az önkormányzatnak kötelessége a világnézetileg el nem kötelezett oktatás biztosítása, éppen a lelkiismereti és vallásszabadság, valamin t a tanszabadság érvényesülése érdekében. A világnézetileg elkötelezett oktatást illetően az állam kötelessége az, hogy jogi lehetőséget biztosítson az ilyen iskolák létrejöttére, és amennyiben ezek létrejöttek, és önkormányzati feladatot vállaltak át, azo kat anyagilag az önkormányzati iskolával azonos mértékben támogassa. A törvényjavaslat kiegészítése e kötelezettséget nem sérti, mert csak annyit jelent, hogy akkor nem adható át az iskolai ingatlan az egyháznak, ha az el nem kötelezett oktatás lehetősége - aminek
