Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
213 Mi ezért javasoltuk nemcsak a kimeneti szabályozást, tehát hogy jelöltenkénti 1 millió forintban maximálju k a kampányköltséget, hanem a bemeneti szabályozást is. Tehát akár azt, hogy melyik személy mennyi pénzt kaphat a választási kampányára, esetleg különböző gazdálkodó szervezetek milyen összegekkel támogathatnak maximálisan egyegy kampányt. Valamint egy na gyon érdekes kérdés az, hogy a külföldről érkező választási pénzekkel mi történjen. Ennek akár a teljes tilalmát is el lehetne rendelni, hiszen azt sosem tudhatjuk, hogy ezek külföldről honnan érkezhetnek és milyen párthoz. Én el tudom képzelni azt, hogy a kár külföldi kormányok, akár ennél sötétebb szervezetek is... (Kuncze Gábor nevet.) támogathatnak bizonyos pártokat céljaik érdekében. Ezt sem tartom szerencsésnek egyébként. A másik két kérdéskörre rátérve, ami a tárgyalásunk alapját képezte; az egyik a k isebb létszámú parlament létrehozása. A Fidesz megalakulása óta képviselte a kisebb létszámú parlament gondolatát, amit 200 főben jelöltünk meg, és mi valóban egykamarás - tehát nem kétkamarás , mindössze 200 fős parlamentben gondolkodtunk. Azt gondolom, ezt mindig következetesen képviseltük. Sok párt elmondja, hogy jó lenne egy kisebb létszámú parlament létrehozása, a valóságban azonban, amikor odajutunk, hogy valamilyen megoldást kellene találni, akkor a legkülönbözőbb indokok alapján valahogy angolnakén t ez a kérdés kisiklik a kezünk közül, és nem sikerül olyan megoldást találni. Ezért egész egyszerűen próbaképpen felvetettem a hétpárti tárgyalások során, hogy mi lenne, ha csak egy szimbolikus jelentőségű csökkentést hajtanánk végre, egy 10 százalékos mé rtékű csökkentést, ami semmilyen mértékben nem módosítaná a jelenlegi választási törvény szisztémáját, azon semmit nem kellene változtatni, ugyanez a rendszer maradna. Azonban sajnos ez sem talált elfogadásra, pedig ez tényleg csak egy szimbolikus lépés le nne. Azt hiszem, ez azt mutatja, hogy igazi szándék több párt részéről nem volt meg a valóságos csökkentésre, semmilyen mértékű csökkentésre. Sőt még lehet, hogy növelésre is sor kerül, még ezt sem tudhatjuk. Az igazságosabb parlament - mint utolsó kérdésk ör, amivel foglalkozni kívánok a választási törvények kapcsán. Tudni kell, hogy a jelenlegi választási törvényt még 1989 őszén az akkori pártállami Országgyűlés fogadta el, hozta meg, és jelenleg is ez az érvényes, ezen jelentősebb módosítások nem fognak m egszületni. Azonban ez a parlament egy ördögi ravaszsággal kerülte ki az alkotmánynak egy rendelkezését ebben a választási törvényben. Ez a rendelkezés pedig úgy szólt, hogy a választópolgárok egyenlőek, egy szavazat ugyanannyit ér, mint egy másik szavazat . Ez a választójogi törvény ezt nem biztosítja; sőt, rendkívül durván szembemegy ezzel. Két fontos kérdéskör is van, ahol szembemegy ezzel. Az egyik ilyen kérdéskör az egyéni választókerületek kérdésköre, ahol úgy kerültek a választókerületek kialakításra - az úgynevezett választási földrajz több száz éve, régről ismert esete , vannak olyan szélsőséges példák, hogy az egyik választókerületben egy polgár szavazata 2,5szer annyit ér, mint egy másik választókerületben lakó polgár szavazata. Az egyeztető tárg yalásokon azt is szorgalmaztuk, hogy ez nincs így jól, mert elég helytelen eljárás az, hogy milyen alapon érhetne valakinek többet a szavazata, mint más polgárnak. Sajnos ebben sem tudtunk eredményt elérni, pedig szerettünk volna. Azt gondolom, ez alapvető kérdés, a következő parlament ezzel mindenképpen kell hogy foglalkozzon ciklusának első felében, ez nem maradhat így. A másik ilyen kérdés, amely a pártok közötti szavazatok kérdésére vonatkozik; csak egy példát figyelembe véve: 1994ben... - és hogy véle tlenül kinek kedvez ez, hiszen, mint mondtam, ezt a törvényt még az 1989es pártállami parlament hozta , nos, egészen véletlenül úgy alakult a helyzet, hogy 1994ben a '89es törvény alapján, ha megvizsgáljuk a Magyar Szocialista Pártra és a Fideszre lead ott szavazatok számát és az ezt eredményező mandátumokat, akkor azt találjuk, hogy a szocialistákra szavazó választópolgárok szavazata körülbelül 2,5szer annyit ért, mint a Fideszre szavazó állampolgárok száma. Ha ennek valaki nekem alkotmányos alapját tu dja bebizonyítani és mondani, hogy miért ér valakinek a szavazata csak azért 2,5szer annyit, mert a Szocialista Pártra
