Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP):
2113 esetleg arra is kíváncsiak lesznek a jövőben, hogy ki milyen tevékenységet folytatott az ingatlannyilvántartással kapcsolatban. 1994 óta a földhivatalok informatikai rendszerének korszerűsítésében több mint 4 milliárd forintos fejlesztésre került sor; a vidéki hálózat teljesen kiépült - 1994ben ez a kiépítettség nem érte el a 10 százalékot. Azt hiszem, hogy négy év kormányzati pozícióban annak a pártnak is rendelkezésre állt, amelyet ön most itt képvisel, hogy ezt elindítsa - nem tette meg . Megtette azonban azt a törvényhozási dömpinget 1992ben, ami több mint 4 millió új ingatlant keletkeztetett a sajátos kárpótlási, illetve részaránytulajdonok kiosztása kapcsán, amelyet a földhivataloknak kellett feldolgozni. Ez a feldolgozottsági fok 199 4ben a kárpótlási földtulajdon vonatkozásában a bejegyzés tekintetében nem érte el a 20 százalékot, a részaránytulajdonban 10 alatt volt. Jelen pillanatban a kárpótlási földtulajdon több mint 86 százaléka be van jegyezve - ahol nincs bírósági per folyamat ban, természetesen , a részaránytulajdonok a 65 százalékot meghaladták. Tehát ez volt az a három év, amikor nekünk azt kellett megoldanunk, hogy azt a több millió ingatlant be tudjuk jegyeztetni azzal a technikával, és nyilvánvalóan azzal a módszerrel, am elyet örökül kaptunk - nyilván önök is örökölték, mert 1990ben sem volt a földhivatal rózsás állapotban. Tehát hogy ki mit vet a másik szemére, azt hiszem, ezt megpróbálhatnánk egy kicsit tárgyilagosabban is szemlélni. Ahhoz a programhoz, ami most elindul t - és amit nemzeti kataszteri programnak hívunk , a német kormány segítségével, több mint 50 millió márkával, az egész elektronikai rendszer kiépítése, a digitális ingatlannyilvántartás megteremtése mintegy két éven belül elérhető közelségbe kerül, és e zért szükséges ez a jogszabályi módosítás, hogy erre föl tudjunk készülni. Azt hiszem, ami az ingatlanok vonatkozásában Szabó Lajos Mátyás fölszólalását is illusztrálja, az az, hogy több mint 40 ezer - ő is helyesen mondta - olyan ingatlan van, amely nem l étezik az ingatlannyilvántartásban, nincs meg, mert a hatvanashetvenes években a panelinvázió során a legkevesebb gond arra fordítódott, hogy egyáltalán kivonják a fölépült lakások területeit; szántó, kertművelési ágban léteznek most ingatlanok, amelyeke n már lakótelepek vannak. Ha ezt a törvényt nem hozzuk meg, és nem adunk egy lehetőséget arra, hogy most tiszta lapot csináljunk, akkor ezek a tulajdonok soha nem fognak rendeződni, függetlenül attól, hogy már nyolcszortízszer is tulajdonost váltottak - m i legalább ebbe az irányba is léptünk. Még egy dolog befejezésül: ennek a törvénynek az előkészítése hatpárti egyeztetéssel történt. Végigment minden egyeztető fórumon, és egyetlen ellenzéki párt sem fogalmazott meg ezeken a megbeszéléseken olyan kritikát, amely azt mondta volna, hogy ez a törvénytervezet nem kerülhet ide a parlament elé és nem lenne alkalmas általános vitára. Én ajánlom ezeket a jegyzőkönyveket, a minisztériumban megtekinthetők. Igaz, voltak olyan megbeszélések, amelyeken nem mindegyik ell enzéki párt képviseltette magát, illetve voltak olyan megbeszélések, amelyeken egyes ellenzéki pártok mindig másmás képviselővel jelentek meg. Azt, hogy a képviselők nem hangolták össze a véleményüket, illetve nem egyeztettek a pártszakértővel, azt hiszem , a kormány terhére róni nem lenne méltányos. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Szabó Lajos Mátyás képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP) : Elnök asszony, köszönö m a szót, valóban rövid leszek. Még egyszer egy gondolatot a törvénygyártásról: nagy tisztelettel szeretném kérni mindnyájunkat, hogy ne használjuk ezt a szót, főleg ilyen pejoratív értelemben ne - itt nem erről van szó. Nevezetesen azért nem, mert nemcsak Magyarországon van ez így, mert ha megfigyeljük az új demokráciák középeurópai történetét az elmúlt hathét évben, tehát a rendszerváltás pillanatától eltelt időszakban, pontosan ugyanezzel a
