Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - A Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény mellékleteinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZILI SÁNDOR (MSZP):
2096 az érintetteken túl a fővárosi pesti kerületek földhivatalát is értesítette. Ezzel az átcsatolással megnyílt az út a régi központi épület - várócsarnok, irányítótorony s a többi - bővítésére , valamint a kifutópálya korszerűsítésére. A repülőtér építéséről még 1939ben határozott a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium, és e döntés értelmében Ferihegypusztán - amely Pestszentlőrinc és Vecsés határán terült el - új közforgalmi repülőteret ép íttetnek. A munkák 1940ben kezdődtek meg. Az építkezés érintette Pestszentlőrinc város településszerkezetét is, hiszen a Budapestet Feriheggyel összekötő úgynevezett gyorsforgalmi út a városon haladt keresztül, s ezért így a régi Gyömrői út egy meghatároz ott szakasza mentén jelentős telekkisajátításokat kellett eszközölni, nem ritkán az érintettek ellenkezésére. (Demeter Ervin: És mi történt 1944 áprilisában? Azt mondd!) De Pestszentlőrincnek nem csak ez okozott viszontagságot. 1944. április 13án, majd jú lius 27én és augusztus 9én súlyos légitámadások érték a repülőteret, amely jelentős károkat okozott a környék lakóépületeiben is. (Demeter Ervin: És a háború után?) A háború után 1947ben kezdődött el a repülőtér újjáépítése, amelynek folyamán 1950 május ában megindulhatott a légi forgalmi üzemeltetés. Az egyre fejlődő... (Demeter Ervin: És '56ban mi történt?) ...azt kihagyom. (Derültség.) Az egyre fejlődő repülőtér, a szaporodó le- és felszálló repülők zaja mellett Szemeretelep és a Ganztelep lakóinak el kellett viselni a közelben lévő javítóműhely zaját, próbajáratra beindított repülőmotorok bőgését. De a legnagyobb meglepetés 1998ban (Sic!) érte a pestszentlőrincieket, amikor az egyik Szemeretelepi polgár a kútjából felhúzott vödör vizébe beleejtett e a cigarettáját, ami meggyulladt. Mint később kiderült, a közeli MÁVállomáson (Demeter Ervin: Egymillió liter!) átfejtett repülőgéphajtóanyag - emberi hanyagság és elavult technika miatt , több ezer liter kerozin került a talajba, és úszik, illetve úsz ott a talaj felszínén. E sokszor nehezen viselt szomszédság ellenére is a kerület és a repülőtér kapcsolata egyre szorosabbá vált. A Malévé lett a volt SZTEfutballpálya, amely a környező telkekkel kibővülve mára sportkombináttá vált. Uszodája vonzza a ker ület úszni vágyó polgárait is. S egyre több repülőtéri dolgozó telepedett le a XVIII. kerületben, vette igénybe a kerület intézményeit, a hivatalos kapcsolatokon túl egyre szélesedtek a társadalmi kapcsolatok is, iskolákat patronáltak, s a többi. Tehát a k erület lakói joggal érzik magukénak a repülőteret. Ezt a jól működő, harmonizálódó kapcsolatot törte meg 1994 tavaszán a kormány által benyújtott törvényjavaslat, amely egyik döntésével szentesített egy népakaratot - Pestszenterzsébet és Soroksár különválá sát , míg a másik döntésével, valóban megsértve az önkormányzatokra vonatkozó törvényt, a két kerület megkérdezése nélkül az 1949es határleírás alapján egy hanyag mondattal: "a kerülethez tartozik a Ferihegyi repülőtér területe", átcsatolta a XVII. kerül ethez. Ez a nagyvonalúság még azt sem vette figyelembe, hogy a Ferihegyi repülőtér területe az elmúlt évtizedek alatt jelentősen bővült. Ahogy itt hallottuk, túlnőtt Budapest határán, területeket kiszakítva Ecser és Vecsés községek területeiből is. És tört ént mindez annak ellenére, hogy az akkori belügyminiszter, Kónya Imre miniszter úr indokolása kihangsúlyozta: "az átszervezéssel nem érintett kerületek közigazgatási területe azonos a jelenlegivel". A törvényjavaslatot a kivételes és sürgős eljárás szabály ai szerint tárgyalta az akkori Országgyűlés, ami azt jelentette, hogy csak a kijelölt bizottság vitatta meg 1994. március 29én, majd az akkori Országgyűlés utolsó ülésnapján, 1994. április 6án gyakorlatilag vita nélkül, mindössze három, Soroksár önállósá gát támogató képviselői hozzászólás mellett a tervezetet törvényerőre emelte. A törvény 1994. május 11én hatályba lépett, s ezzel Ferihegy sorsát egy melléklet egyetlen mondatával átrendezte. Az 1994. évi XLIII. törvényt megismerve a súlyosan érintett XVI II. kerület vezetése gyorsan reagált, '94 júniusában beadvánnyal fordult a köztársasági elnökhöz, közreműködését kérve. '95 márciusában az érintett két kerület önkormányzata egyeztetést kísérelt meg, amely viszont sikertelenül végződött. '95. november 9én megbeszélésre került sor a XVIII. kerület és a BM önkormányzati főosztálya képviselői között, de újabb hónapok teltek el érdemi haladás nélkül.
