Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - A Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény mellékleteinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2091 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki ebben a témakörben felszólalni. Ilyen jelzés nincs. Megkérd ezem az államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom. A módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében az általános vita lezárására szerdán délután kerül sor. A Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény mellékleteinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. számú törvény mellékleteinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést T/4919. számon, az önkormányzati bizottság ajánlás át pedig T/4919/4. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Világosi Gábor államtitkárnak, a napirendi pont előadójának. DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Most a Budapes t főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény mellékleteinek módosítását tartalmazó törvényjavaslat előadói beszédére kerül sor. A főváros közigazgatási területének és kerületi beosztásának szabályozására 1949ben és 1994ben került sor. Az 1994. évi XLIII. törvény 1. számú melléklete rögzítette a kerületek határait, a 2. számú melléklet pedig a XX. kerület és a belőle kiváló XXIII. kerület határait. A törvény előkészítése a kerületek számának növekedéséből adód ó változásra, az új XXIII. kerület határainak megállapítására koncentrálódott. Ezért nem történt meg a többi kerület határának részletes és átfogó felülvizsgálata. A kerületi jegyzők az előterjesztést megkapták, de általában nagyvonalúan nézték meg. A törv ény elfogadását követően a XVII. és XVIII. kerületi önkormányzatok felvetései alapján derült fény arra, hogy nem tisztázott a Ferihegyi repülőtér jelentős részének kerületi hovatartozása. Az 1994. évi XLIII. törvény 1. számú melléklete az 1949. évi szabály ozás szövegezését átvéve a repülőtér területét a XVII. kerülethez tartozóként említette meg. Ez a szabályozás azonban figyelmen kívül hagyott egy, a területre vonatkozó korábbi állami döntést. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, mely a döntés meghozatalához s zükséges hatáskörrel rendelkezett, 17/1968. számú határozatában mintegy 1417 katasztrális hold nagyságú területet a XVII. kerülettől a XVIII. kerülethez csatolt át. E határozatot 1994ben már nem tartalmazták a hatályos jogszabályi gyűjtemények, így az 199 4. évi szabályozás előkészítésénél figyelmen kívül maradtak. A szabályozás továbbá nem építette be a repülőtér bővítésének következményeit sem. A Belügyminisztérium a két érintett - a XVII. és XVIII. kerület - között többször kezdeményezett egyeztetést. Ja vasolta, hogy a két kerület állapodjék meg kölcsönösen elfogadható határvonalban. A kerületi képviselőtestületek azonban nem jutottak megállapodásra. A mellékletben foglaltakat viszont az említett okok miatt módosítani kell. A javaslat ezt tartalmazza. (18 .30)
