Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
2087 nekik biztosítani, amelyet szerintem tömegesen nem lehet biztosítani. Menedékesek nem lesznek, mert nem lesz olyan kormánydöntés, ami menedékeseket hoz létre. Akkor kik lesznek? Befogadottak lesznek. Csakhogy a befogadottak a magyar törvényjavaslat szerint valahol félúton vannak az idegenrendészeti eset és a menedékjogi eset között. Például, hogyha azt mondjuk, hogy ők azért vannak itt és azért lehetnek itt, mert nemzetközi szerződés alapján, mondjuk, nem a genfi egyezmény alapján, hanem az emberi jogok európai egyezménye alapján, vagy a kínzás elleni egyezmény alapján védelemben részesülnek - és voltaképpen ők az átlagos, a tipikus mene kültek , akkor nagyon kérdéses az, hogy elő lehete írni nekik olyan magatartási szabályokat, amelyek az illegális külföldiekre jellemzően lehetségesek. Mondjuk, azt mondani, hogy csak a menekültügyi hatóság által elfogadott, elismert szálláson lakhatnak, tehát vagy valamilyen kijelölt közösségi szálláson, vagy pedig más olyan szálláson, amelyet a menekültügyi hatóság megfelelő szállásként elismert. Ez azért is nagyon problematikus, mert ha azt mondjuk, hogy az NGOknak, a nem kormányzati szervezeteknek na gyobb szerepe kell legyen a menekültellátás, egyáltalán, a védelmezettek ellátásában - mint ahogy azt a törvény mondja is, nagyon helyesen, és úgy tűnik, hogy ebben a tekintetben az előterjesztő rugalmas, és hajlandó ezt a kört még inkább bővíteni, ahol a nem kormányzati szerveknek is tevékenységi lehetőségeik vannak , akkor ez azt jelenti, hogy annak a nem kormányzati szervnek, amelyik a menekültek számára szállást kíván fenntartani, akkor van erre joga, hogyha őt a menekültügyi hatóság mint rendészeti sz erv, elfogadja megfelelő szállást adónak. Én nem állítom ezt, éppen a mai hírek mutatják azt, hogy nem alaptalan egy olyan aggodalom, hogy esetleg valamilyen szervezet, emberi jogi vagy szállásadó szervezetnek mutatva magát, netán bűncselekményekhez ad szá llást vagy terepet, vagy bűncselekményeket fedez. Ilyen előfordulhat, ilyen megeshet. De akkor ez egy rendőri kérdés! Az viszont nagyon kérdéses, hogy egy nem kormányzati szerv, amennyiben szállást kíván fenntartani a menekültek számára, és tegyük fel, hog y valami különös megszállottság következtében nem kíván ehhez pénzt kérni a kormánytól, ne tarthasson fenn szállást olyanoknak, akik nem illegális külföldiek, hanem védelemben részesülők. Nagyon sok szó esik arról, hogy az európai gyakorlat egyre szigorodi k, egyre kevesebb menekültet fogadnak be. Ez igaz. Csakhogy, azt hiszem, már a korábbi vezérszónoki beszédemben is említettem, azért érdemes szemügyre venni a számokat. '96ban a német menekültügyi szervezet, részben a genfi konvenció, részben a visszaküld és tilalma alapján 26 ezer embernek adott védelmet. Az osztrák, amelynek a szigorúságáról különösen sokat szoktunk beszélni, ugyanebben az időben 800nak adott védelmet; a magyar - persze, ott csak az európai származású menekültek jöttek szóba - 66nak. Sz óval azért ahhoz, hogy olyan szigorúak legyünk, mint mondjuk, jelenleg az osztrákok, még nagyon sokat kell enyhítenünk a jelenlegi gyakorlaton. Érdemes talán megjegyezni, hogy ez a legújabb osztrák menekültügyi törvény, amely január 1jén fog hatályba lépn i, létrehozza a menekültügyi szenátust, vagyis egy olyan magas szintű államigazgatási szervet, amelynek a tagjait a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára, és amely az első fokú fellebbviteli hatóság az államigazgatási eljárásban. (18.10 ) Ez nem érinti egyébként a menekültnek azt a jogát, hogy elutasítás esetén a bírósághoz forduljon felülvizsgálati kérelemmel. Végül pedig - ahogy már korábban is említettem, amikor erről szólhattam - nagyon súlyos hiányossága a menekültügyi törvényalkotás nak, hogy nem kapcsolódott össze az idegenrendészeti törvény jelentős módosításával. Néhány ponton módosult az idegenrendészeti törvény, de mélyreható reformra nem került sor, holott erről számos alkalommal szó esett. Erre azt mondják, hogy majd az európai integráció vonulatában egy vagy két év múlva kerül erre sor. Csak hogy arról beszéljek, ami közvetlenül összekapcsolódik a menedékjogi törvénnyel: a menedékjogi törvény arra is lehetőséget ad, hogy valakit megfosszanak a befogadotti jogállásától, tehát a legalacsonyabb védelemben részesülő jogállástól. (Közbeszólás.) Jó, kétségtelenül
