Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DONÁTH LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
2083 Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A menedékjogról szóló törvényjavaslat eddigi vitájában számos igen figyelemre méltó , előremutató, szakmailag megalapozott felszólalás hangzott el. Képviselőtársaim összességében, úgy érzem, ennek a törvényjavaslatnak kiemelték az előremutató vonásait, természetesen említést tettek olyan jogintézményekről vagy olyan szövegezési pontatlans ágokról, amelyeket javítani kell. Nem kívánom én sem szaporítani a fölösleges hozzászólások sorát, ezért az általános vitára történő alkalmasság tekintetében csak néhány részletkérdést szeretnék boncolgatni. Nem vitás, ez a törvényjavaslat egy jogalkotási hiányosságot, egy jogalkotási űrt tölt be. Hiányzott idáig a magyar törvénytárból az a törvény, amely összefogottan, egységesen szabályozta volna a menedékkel kapcsolatos jogintézményeket, az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat. Ezt az űrt véleményem sze rint és a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint is ez a törvényjavaslat megfelelően tölti ki. De továbbra is hangsúlyozni kell, hogy miután először alkot ilyen jogszabályt a Magyar Országgyűlés, nyilvánvalóan egy először beterjesztett törvényjavaslat so rán mindig adódik lehetőség a szabályok pontosítására, finomítására, valamint a gyakorlati alkalmazást követően az Országgyűlésnek viszonylag rövid időn belül vissza kell majd térnie erre a szabályozásra, és véleményt kell mondania arról, hogy a jogalkotón ak az a kedvező előrelátása, hogy bizonyos szabályok be fogják tölteni a gyakorlatban rendeltetésüket, valóban megálltae a helyét, vagy pedig a gyakorlat alapján módosítani kell ezeken a szabályokon. Ennek tükrében bizonyos kétségemnek és aggályomnak kell hangot adnom, hogy egyes hozzászólásokban inkább a bizalmatlansági elv uralkodott. Egyes felszólalók jelezték, hogy a szabályozás a pontatlan szövegezés miatt félreérthető, és a gyakorlat fogja majd megmutatni, hogy a menedékesekkel szemben a magyar hatós ágok valóban a törvény szellemében fognake eljárni, vagy pedig esetlegesen a befogadó országnak kizárólagos érdekeit szem elé helyezve mégiscsak a jogalkotó szándékával ellentétes egyedi döntések fognak születni. Igen tisztelt Országgyűlés! Ez volt az egy ik indok, amiért úgy gondoltam, hogy ehhez a kérdéshez hozzá kell szólni. Úgy vélem, hogy a magyar demokráciának 1990 óta folytatott töretlen jogalkalmazási gyakorlatából ez a bizalmatlansági elv valójában nem vezethető le. Ennek a törvényjavaslatnak az el őterjesztése oly tiszta szándékokból adódott, hogy nincs okunk megkérdőjelezni, hogy az az eljárási fórumrendszer, amely kibontakozik ebből a törvényjavaslatból, és az a köztisztviselői kar, amelyik végre fogja hajtani majd ezt a törvényt - illetőleg felül vizsgálati fórumként a bírói kar is részt fog venni a jogalkalmazásban , a jogalkotó eredeti célját meg fogja hazudtolni, és ellentétes módon nem a menedékesek javára fogja kétséges helyzetekben alkalmazni a jogszabályokat, hanem a menedékesek hátrányára. (Sic!) Meggyőződésem, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy bizalmat kell adnunk a végrehajtó szervezetnek, a közigazgatásnak és a bíróságoknak is, hogy bár valóban szűkek az egyes határidők, amelyeket ez a törvényjavaslat megfogalmaz, de mégis a független , pártatlan magyar bíróság a ráruházott hatalmánál fogva igazságos és elfogadható határozatokat, ítéleteket fog az ilyen ügyekben hozni. Másrészt szeretnék utalni rá: miután az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szervezésében módom és alkalmam volt tanulmányoz ni más országok menekültügyi törvényhozását, menekültügyi eljárásban folytatott gyakorlataikat, ezért nyugodt lélekkel ki merem jelenteni, hogy a magyar törvényjavaslat európai viszonylatban megállja a helyét. Olyan országok, amelyek már korábban hoztak a menedékesek jogaival kapcsolatos törvényeket - konkrétan hadd említsem meg Portugáliát , ebben az évben javítottak, módosítottak a törvényükön, és például megteremtették a független, a közigazgatástól elkülönült felülbírálati hatóság jogintézményét. Tehát ebből az aspektusból, az európai jogfejlődés aspektusából ez a törvényjavaslat nem egy rossz javaslat, nem is egészen kiváló, de ezt nem is várhattuk el tőle. Olyan, amelyik megfelelő jogalkalmazással be fogja tölteni a feladatát. (17.50)
