Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - MIAKICH GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
2011 a források fedezetét. Ezek mellett a felhalmozási kiadások 22 százalékkal emelkedhetnek, természetesen figyelembe véve az önkormányzatok saját forrásait is. Ugyancsak jelentős, 38 százalékot meghaladó növekménnyel lehet számolni - a belépő új feladatokból származó többletkiadásokkal együtt - a szociális kiadások körében is. A helyi önkormá nyzati forrásszabályozás 1998. évre még nem változik, hiszen ehhez alapvetően szükséges lenne a feladat- és hatásköri rendszert áttekinteni, amelyre ez ideig teljességgel nem került sor. Ennek ellenére pozitív, hogy a helyi önkormányzati szabályozásban 199 8ban tovább erősödik egyrészt a feladatorientáltság, különösen a szociális ellátáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulások differenciáltabbá tételével, emellett egyes közoktatási normatívák felhasználásának kötötté válásával a területi kiegyenlítés, a szoli daritás részben az ilyen célú felhalmozási források, részben pedig a személyi jövedelemadókiegészítés jelentős emelésével; továbbá a források és a döntési hatáskörök decentralizációja a megyei területfejlesztési tanácsok által elosztható előirányzatok bőv ítésével; valamint az önkormányzatok együttműködésének ösztönzése a társulásos megoldásokhoz kapcsolódó források kiemelt növelésével. Kiemelem a körjegyzőségek támogatását és a közoktatási normatíváknál megjelenő plusztámogatást a társulásoknál. (11.30) Ha sonlóan az előző évekhez, az önkormányzati szabályozást alapvetően behatárolja az átengedett személyi jövedelemadó várható nagyságrendje. A korábbi elhatározásunknak megfelelően az átengedés mértéke 38 százalékról 40 százalékra növekszik, míg a helyben mar adó összeg 22 százalékról 20 százalékra mérséklődik. Sokan ez utóbbit kifogásolják. Nekünk nemcsak azon önkormányzatokra kell odafigyelnünk, ahol a fejlődés megindult, hanem azokra az önkormányzatokra is, ahol a gazdasági háttér nem megfelelő. Tehát indoko lt ennek érdekében a jövedelemkülönbségek mérséklését szolgáló forrásoknak a bővítése. Üdvözöljük tehát, hogy a személyi jövedelemadó kiegészítésére kiemelt összeget tartalmaz a költségvetési törvényjavaslat. Ez az összeg fedezetet nyújt arra, hogy a legin kább rászoruló települések a törvényben meghatározott alapkiegészítésen túl pótlólagos kiegészítésben részesüljenek. Ezáltal nyílik mód a személyi jövedelemadó mellett az iparűzési adóban jelentkező, az önkormányzatok között meglévő óriási jövedelemdiffere nciáltság mérséklésére is. A törvény módosítása következtében az iparűzési adóból származó bevételek 1998ra makroszinten nem változnak, ugyanakkor a települések között a jövedelemdifferenciáltság tovább fokozódik. Ezért különösen indokoltnak látjuk növeln i a személyi jövedelemadó kiegészítésére fordítható hányadot. Megállapítható, hogy dinamikusan nő a megyei önkormányzatok személyi jövedelemadóból történő részesedése, mivel ezen önkormányzatok helyi bevétellel nem vagy alig rendelkeznek. Az állami támogat ásokon és hozzájárulásokon belül a normatív állami támogatások növekménye az 1997. évi országgyűlési előirányzathoz viszonyítva mindösszesen 7,9 százalékos, azonban az átengedett személyi jövedelemadó normatívan elosztott részével jelentős mértékű - 19 szá zalékos - az emelkedés. A helyi önkormányzati közoktatás 1998. évi központi költségvetési finanszírozása lényegesen nem változik, azaz továbbra is az 1996. évben módosított közoktatási törvény alapján 1997. évben bevezetett hozzájárulási, támogatási rendsz er működik. A normatív hozzájárulásokból 187 milliárd forint fordítódik közoktatási célokra, amely 12,3 százalékkal haladja meg az 1997. évi előirányzatot, s mintegy 10 milliárd forinttal több, mint a közoktatási törvény szerint garantált hozzájárulásoknak megfelelhető összeg. A létszámfogyást is figyelembe véve, az inflációkövetést e fontos ágazatban megvalósulni látjuk. Pozitív, hogy erősödik a szociális és gyermekjóléti normatíva feladatorientáltsága a rendelkezésre álló források még helyesebb allokációj a érdekében. E normatív hozzájárulás 1998ban az eddigieknél is differenciáltabb elosztás alapján illeti meg az önkormányzatokat, preferálva a
