Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
200 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Minden tekintetben egyet kell értenem Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak azokkal a bevezető mondataival, amelyekben a négy előttünk levő törvénytervezet jelent őségére hívta fel a figyelmet. Valóban - ahogy ő is kiemelte - két teljesen új törvény elfogadására kerülhet sor, és két törvénynek - ezek közül az egyik az alkotmány - a módosítására. A négy törvény együttesen 201 paragrafusból áll, ebből is a legjelentős ebb a választási eljárásról szóló, úgynevezett eljárási kódex a maga 171 paragrafusával és 10 mellékletével, amely a legjelentősebb nóvum, a legjelentősebb új jogszabály ebben a tárgykörben, amennyiben a parlament elfogadja. Ennek a négy törvénynek, a két új és a két, módosítást célzó törvénytervezetnek a jelentőségét természetesen nem a paragrafusok száma adja, hanem a szabályozási tárgykörnek a jelentősége. Két, a parlamenti demokráciát alapvető módon meghatározó szabályozási tárgykör kerül a négy törvény tervezetben új módon szabályozásra. Az egyik a választásokra vonatkozó szabályok köre, legalábbis azoknak egy része a másik pedig a közvetlen demokrácia legfontosabb intézménye, a népszavazás és a népi kezdeményezés. (10.50) A szabályozási tárgykör tehát ö nmagában jelentőssé, fontossá teszi ennek a négy törvénytervezetnek a tárgyalását és elfogadását. De ezen kívül a szabályozási szintek is meghatározzák a törvénytervezetek jelentőségét, hiszen az alkotmány és a másik három törvénnyel együtt az alkotmányhoz szorosan kapcsolódó, úgynevezett alkotmányerejű törvényeknek az elfogadására kerülhet sor. S végül a jelentőséget hadd támasszam alá azzal is, hogy nagyon széles körű szakmai és politikai támogatottság van a négy törvénytervezet mögött. A négy törvényterv ezet közül az egyik törvénytervezet, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénytervezet az, amely nem nyerte el a parlamenti pártok egyöntetű támogatását, a másik három törvénytervezetet, a hosszú időszakon keresztül folyó tárgyalások eredmény eként kialakult kompromisszumos megoldást hat parlamenti párt egyértelműen támogatta. A Független Kisgazdapárt nem támogatta egyik törvénytervezetet sem. Ez nyilván nem azt jelentette, hogy egyetlenegy elemével sem értett egyet a benyújtott törvénytervezet eknek, de voltak nyilvánosan is kinyilvánított és megvallott kifogásai a szabályozás tárgyával, jellegével és a szabályozás időpontjával kapcsolatosan is. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak elsősorban az alkotmánytörvény módosításával kapcsolatban a né pszavazást érintő változtatásokról és az új, 21 paragrafusból álló népszavazási és népi kezdeményezésről szóló törvény tervezetéről! Az előzményeket röviden érintette belügyminiszter úr is, amikor utalt arra, hogy 1989ben a '89. évi XVII. törvény az akkor i időszaknak megfelelő módon szabályozta, vagyis könnyítette meg a népszavazás állampolgári kezdeményezés útján való elrendelését. Az akkori történelmi, politikai körülmények között ez indokolt volt, ezért nagyon leszállította az aláírások számát százezerr e, megkönnyítette, meg kívánta könnyíteni, meg kívánták könnyíteni az akkori politikai erők a népszavazás elrendelésének lehetőségét. Viszont megmarad a népszavazás érvényességére vonatkozó azon szigorú szabály, hogy csak akkor érvényes a népszavazás, ha a választópolgárok, vagyis 7,8 millió magyar választópolgárnak több mint a fele elmegy. Ez az érvényességi szabály viszont megakadályozta érvényes és eredményes népszavazás tartását. Ne felejtsék el, hogy az elmúlt nyolc évben egyetlenegyszer volt érvényes és eredményes népszavazás Magyarországon, mindjárt az előbb említett '89. évi XVII. törvény alapján 1989 novemberében az úgynevezett négyigenes népszavazás. Azt követően több népszavazási kísérlet volt, népszavazás elrendelésére is sor került - például 199 0 júliusában , de nem volt érvényes és ennek következtében nem lehetett eredményes sem a népszavazás. Sok vitára adott okot a népszavazás állampolgári kezdeményezés során történő elrendelésével kapcsolatosan az aláírások gyűjtésének határideje, a gyűjtés lehetősége, az aláírásgyűjtő ívekre felkerült kérdéseknek a végső megfogalmazása. Ezeket a problémákat egyrészről a nyáron már
