Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
197 Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat ezt a problémát úgy kívánja orvosolni, hogy az országgyűlési képviselők általános választását négyévenként, külön t örvényben előre meghatározott hónapban - április vagy május hónapban - kell megtartani. A javaslat szerint az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása esetén is csak annyiban törik meg ez az elv, hogy az előrehozott választáson megválasztott Országgyűlés megbízása nem pontosan négy évig tart, hanem attól függően, hogy az előrehozásra mikor került sor, a fix időpontig hátralévő időre. E nélkül a módosítás nélkül 1998ban az országgyűlési választásokat a nyári időszakban kellene megtartani, vagy egy esetlege s májusi választás érdekében az Országgyűlésnek már három hónappal korábban, februárban ki kellene mondania a feloszlását. Az országgyűlési választásokkal kapcsolatos, a választás időpontjának eltolódására vonatkozó okfejtés egyébként az önkormányzati képv iselők és polgármesterek választására is igaz. Ennek megfelelően az alkotmánymódosítás e választás időpontjának meghatározását is külön törvényre bízza. Az országos népszavazások állampolgári kezdeményezésének és az országos népi kezdeményezések támogatásá ra továbbra is aláírásgyűjtő íveken lehet aláírást gyűjteni a választópolgároktól. Az alkotmánymódosító javaslat az aláírások összegyűjtésére határidőt állapít meg, amely népszavazási kezdeményezés esetén négy hónap, népi kezdeményezés esetén pedig két hón ap lenne. E szabály célja a nyilvánvalóan komolytalan, évekig elhúzódó kezdeményezések megakadályozása. Tisztelt Képviselőtársaim! A választásokra, a népszavazásokra, valamint a népi kezdeményezésekre vonatkozó szabályokat jelenleg különkülön törvények ta rtalmazzák: az alkotmány; az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény; a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény, valamint a helyi önkormányzatokról s zóló törvény. E szerteágazó szabályozási rendszer következtében az egyes eljárások a szükségesnél jóval nagyobb mértékben különböznek egymástól, ami jelentősen megnehezíti a választópolgárok, a jelöltek, a pártok és más jelöltállító szervezetek választások kal kapcsolatos jogainak gyakorlását és nem utolsósorban a választások lebonyolításában közreműködő választási szervek és köztisztviselők munkáját. Az elmúlt évek választási gyakorlata során kikristályosodtak azok a szabályok, amelyek valamennyi választási , népszavazási eljárásban alkalmazhatók, és így alapját képezhetik egy egységes szabályozási rendszernek. Az előbb említett törvények módosítása azonban önmagában nem lenne elegendő a jelzett probléma megszüntetésére, hiszen az egyes jogszabályok későbbi ú jabb és újabb, eltérő ütemű és mértékű módosítása a kezdetben egységes szabályokat ismét szétzilálná. Ezért a kormány egy - valamennyi választási, népszavazási és népi kezdeményezési eljárás szabályait integráló - egységes választási eljárási törvény, az ú gynevezett választási kódex megalkotására tesz javaslatot. A választási kódex megszületésének elsősorban nem az a jelentősége, hogy az alkotmányjog területén ez lesz az első eljárási törvény, sokkal inkább az, hogy a demokratikus választások, valamint a kö zvetlen demokrácia gyakorlásának keretei egyértelmű, világos, mindenki számára áttekinthető formában jelennek meg. A választási kódex természetesen nem vezethet a választási eljárási szabályok megkövesedéséhez, hanem alkalmasnak kell lennie az anyagijogi szabályok változásának követésére csakúgy, mint az újabb és újabb technikai lehetőségek alkalmazásának lehetővé tételére. Például, ha az Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének biztosításáról dönt, semmi akadálya annak, hogy az eljárási szabályokat a kódex kisebb módosításával az egységes eljárási törvénybe foglaljuk. A kódex két részből áll. Az első rész azokat az eljárási szabályokat foglalja magában, amelyek - egykét kivételtől eltekintve - az összes választásfajtára alka lmazandók. A második rész pedig az egyes választásfajták eltérő, különös eljárási szabályait tartalmazza. Az eljárási szabályok vonatkozásában a kódex alapvetően a már bevált jogintézmények megőrzésére törekszik,
