Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 20 (312. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
1960 politikusok fejtették ki álláspontjukat, hanem az ügyben érdekelt különböző társadalmi szervezetek is, a kisiparos októl kezdve az építésügyben működő egyéb szervezetekig. Mi azt gondoljuk tehát, hogy a lakásszektorba való beruházás - ami jelenti egyfelől új lakások építését, másfelől a felújítást is - megsokszorozva továbbgyűrűzik a gazdaság többi szektorába is. Közga zdasági számítások szerint a kétszeresére emelt lakás- és házépítő tevékenység - ami évi 40 ezer lakást jelentene - évente legalább 0,5, illetve 1 százalék közötti pótlólagos növekedést jelent. Tehát az e területen való beruházás hozzájárul a gazdasági növ ekedéshez, ami ennek az országnak érdeke. Fontos ez azért is, mert Magyarországon a lakásállomány értéke 78 ezer milliárd forint körül mozog, és ha évente nem jön létre legalább 40 ezer lakás akár felújítással, teljes felújítással, akár új lakások építésé vel, akkor nem pótoljuk ennek a lakásvagyonnak az értékét. Azt gondolom, hogy itt három lehetséges magatartás között lehet választani. Az egyik az, ha ezt a lakásvagyont hagyjuk elpusztulni a másik az, hogy megpróbáljuk legalább értéken tartani a harmadik lehetőség az, hogy növelni kívánjuk ezt a lakásvagyont. Mi a harmadik mellett vagyunk, és a másodikra is vannak javaslataink. A költségvetési törvény nem veszi figyelembe azt a lehetőséget, amit a lakásépítések jelentenének a gazdasági növekedés szempontjá ból, hiszen talán elkerüli az előterjesztők figyelmét az, hogy ha a lakásépítések, felújítások beindulnak, akkor megrendeléshez jutnak a magyar vállalkozók. Ez jelent nagyberuházót, és jelenti azokat a mindennapok mesterségét űző szakmákat - mint a villan yszerelők, gázszerelők, fűtésszerelők, festők, ácsok, asztalosok és más ilyen szakmák , amelyek, azt gondolom, olyan önálló szakmák, amelyek polgári életmódot biztosíthatnak az adott szakmát űző embereknek, és amely polgári életmód biztosítja számukra a f üggetlen egzisztenciát is. Nem is beszélve arról, hogy munkájuk révén a lakások teljes mértékben felújulnak, energiatakarékos rendszerek alakulnak ki, vagy egyszerűen "csak" szépek lesznek otthonaik. Van még egy vonatkozása is ennek a fajta megrendelésnek, ez pedig az, hogy az a fajta társadalmi csoport is foglalkoztatási lehetőséghez jut egy ilyen fajta megnövekedett igény kapcsán, amelyik leginkább jelen van a munkanélküli rendszerben. Azoknak a szakképzetleneknek a helyzetéről van szó, akiknek a mostani egyedüli bevételük vagy a szociális támogatás, vagy pedig a munkanélküli segély. Külön kiemelendőnek, megemlítendőnek tartom ennél a pontnál is, hogy azoknak a roma családoknak is megélhetést jelentenek, akik annak idején Szabolcsból a feketevonattal, de b árhonnan máshonnan az országból olyan munkát tudtak vállalni, amely kapcsán haza tudtak vinni pénzt. Márpedig mindannyian jól tudjuk, hogy ezekben a roma családokban a foglalkoztatottsági arány hihetetlen mértékben összezsugorodott. Ha jól emlékszem a szám okra, most már talán 20 százalék körül van a roma kisebbségen belül azoknak az aránya, akiknek egyáltalán munkájuk van. Tehát ez a második olyan szempont, amely hozzátartozik ahhoz, hogy ebben az ügyben valamit tehessünk. Végül ezt a részt összefoglalóan h add utaljak a költségvetésben szereplő egymilliárd forintra, amely a rendőrök lakáshoz jutásával foglalkozik. Itt csak üdvözölni tudom a kormány ebbéli szándékát, hiszen itt ül a teremben Tirts Tamás, aki a fővárosi frakcióban a FideszMagyar Polgári Párt részéről javasolta azt, hogy - ha jól emlékszem - 250 vagy 300 millió forintot különítsenek el a budapesti rendőrök támogatására. Azt gondolom, hogy ha ez a fajta támogatás országos szinten megjelenik, akkor végre azok az emberek, akik a biztonságunkra vig yáznak, egyfajta anyagi biztonságban élhetnek, ami fontos számukra ilyen fizetések mellett. Egy másik vonatkozása ugyanennek a témának, ami az építkezéssel, illetve a magyar lakásállomány összetételével összefügg, az, hogy vane Magyarországon szociális bé rlakás vagy nincs. Ma Magyarországon nincs igazán szociálisbérlakásszektor. Azt gondolom, hogy ezen változtatni kell. Hogy milyen formális lehetőségei vannak, arra többféle ötlet jelent már meg, és amelyek közül, azt gondolom, azt a szempontot vagy lehető séget kell megragadnunk elsősorban,
