Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 20 (312. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP):
1952 A törvényjavaslat nem teljesíti az államháztartás 24. §a szerinti kötelmet, miszerint a központi költségvetési szerveknél be kell mu tatni a költségvetési létszámkeretet. Ugyancsak nem teljesül az államháztartás 36. § a) pontja sem, miszerint a kormánynak elő kell terjeszteni azon törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek. A törvényjavaslatnak a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 65. § (1) bekezdése és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 64. § (4) bekezdéssel való kiegészítése nem áll közvetlen összefüggésben az 1998. évi költségvetési előirányzatokkal. Az ál lamháztartás 36. § b) és c) pontja szerint a kormánynak tájékoztatást kellene adni a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó hatásairól, és be kellene mutatni a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait. Ugya n némiképp a kormány ezen kötelezettségének eleget tesz, viszont továbbra is hiányzik a törvénytervezetből a többéves elkötelezettségek későbbi évekre vonatkozó hatásának bemutatása, így az állami garanciák és finanszírozási döntések jövőbeni kihatásai. Az államháztartási törvény 115. §a szerinti kötelmének sem tesz eleget a kormány, a hivatkozott törvény szerint az államháztartás mérlegeinek a költségvetés előterjesztésekor a vonatkozó év és az előző év várható, valamint az azt megelőző év tényadatait kel l tartalmazni. Az előterjesztésben viszont csak az önkormányzati mérlegek felelnek meg ennek az előírásnak. Megdöbbentő, hogy a központi költségvetés mérlegeiben az 1997. évi várható adatok helyett az 1997. évi költségvetési törvény előirányzatai szerepeln ek. Úgy látszik, a kormánynak 1997 év októberében még nincs tudomása arról, hogy az 1997. évi költségvetési irányszámok az év elején betervezetthez képest hogy alakulnak. Kérdésként felmerül ugyanakkor, hogy az 1998. évi költségvetési tervet mi alapján kés zítette el és terjesztette elő a kormány. Teljes káoszt okoz a költségvetési törvényjavaslat áttekintésében, hogy az államháztartás 116. §a szerinti kötelmének sem tesz eleget a kormány, mert hiányzik az előterjesztésből a költségvetési hiány finanszírozá sának mérlege eszközök szerinti bontásban, továbbá a többéves kihatással járó döntések számszerűsítése évenkénti bontásban, valamint összesítve. Ember legyen a talpán, aki ezen hiányos adathalmazból érdemi vitát tud folytatni az 1998. évi költségvetésről. Még a választási költségvetést készítő kormányok esetében is rendhagyó dolog, hogy egy, a választások évére szóló költségvetésben a kormány az általános tartalék 40 százalékos növekedését irányozza elő. Nos, esetünkben ez történt. Az általános tartalék 199 5től mind összegét, mind pedig kiadási előirányzatokhoz viszonyított százalékát tekintve csökkent. Az 1998. évi előterjesztésben azonban utalás sem történik arra, hogy a 40 százalékos előirányzatnövekedést mivel indokolja a kormány. A tartalék felhasznál ásának lehetősége irányában így semmi nem szab határt, így akár választási kampányra is lehet költeni 18 milliárd forintos általános tartalékösszeget. (20.00) A választási költségvetést készítő kormány elmúlt három évi munkáját nagyon jól minősíti, hogy az előzetes ígérgetések ellenére sem sikerült a központi költségvetés hiányát lefaragni. Sőt, az 1997. évi 310 milliárd hiányelőirányzatról az 1998. évre már 434 milliárd forintra emelkedik a deficit, ugyanakkor a privatizációs bevételek az 1996. évi 207 mi lliárd, majd az 1997. évi 60 milliárdos tervezett bevételről 1998ra már csak 8 milliárd forintra csökkennek le - azaz a költségvetési hiány finanszírozásának pótlólagos privatizációs bevételekből történő finanszírozása az 1998. évben megszűnik. A kormány eladta a nemzet vagyonát, és teljes mértékű kiszolgáltatottságot hagyott az 1998. évi törvényt végrehajtó - vélhetően új - kormányra. Így nem érhet bennünket már meglepetés, hogy a központi költségvetés bruttó adósságállománya az 1998. évben eléri a 6 000 milliárd forintot, ami 500 milliárd forinttal haladja meg az 1997. évi bruttó adósságállomány tömegét. A költségvetés 1998ban várhatóan 388 milliárdot költ adósságtörlesztésre, ám a törvényjavaslat nem tesz említést arról, hogy az 1996. évi zárszámadási t örvényjavaslatban átvállalásra javasolt MÁVlikviditási hitelek átvállalásával mi történik: visszafizetésre kerülneke vagy sem, merül fel a kérdés. Az 1.
