Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 20 (312. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - PÁPAI MIHÁLY (FKGP):
1941 közös értékek jegyében - együttműködhetnek egymással. Ha ezt a módosítót önök is támogatják, akkor remélem, közelebb kerülünk a megoldáshoz. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szintén kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Csizmár Gábor, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Én is azzal szeretném kezde ni, hogy a Győriványi Sándor képviselőtársam hozzászólásában érintettek jó részével magam is egyetértek, és úgy gondolom, bizony e törvény kapcsán félre kell tenni vagy legalábbis háttérbe kell szorítani a szokásos pártpolitikai reflexeket, és meg kellene kísérelni közösen olyan szövegváltozatot előállítani, amely független az éppen aktuális politikai kurzusoktól, és a közhasznú szervezeteknek stabil, hosszú távú, átlátható jogi, gazdasági körülményeket teremt. Mégis három pontatlanságra szeretném felhívni a figyelmet, nem azért, mintha képviselőtársamat okolnám a pontatlanságért, hanem csak azért, hogy ne maradjon így a Házban. Az egyik: kifogásolta, hogy a bírósági döntéssel kapcsolatosan nincs fellebbezési lehetőség. A polgári peres eljárásról szóló törvé ny biztosítja a nem peres eljárásban hozott végzéssel szembeni fellebbezést is. Itt nincs más eltérő szabály, ugyanaz érvényes. Felvetette, hogy az 5. §ban a közhasznú tevékenység nem definiált. Definiált, csak a 26. §ban, a fogalmak definíciójakor. Tehá t nyilvánvalóan együtt kell használni a törvény két paragrafusát. Tulajdonképpen ami miatt szót kértem, az az angliai példa vagy hasonlat, amelyben ő azt érzékeltette, mintha ott sokkal kisebb állami pénzből gazdálkodnának a civil szervezetek, mint Magyaro rszágon. (19.00) A tények azt mutatják, hogy ez fordítva van: Magyarországon a nonprofit szektor éves bevételeinek mindössze 20 százaléka származik az államháztartástól, 80 százalékát a szervezetek saját maguk teremtik elő, míg Angliában, Franciaországban vagy Európa más országaiban ez az arány 40 és 60 százalék között van. Tehát a közhiedelemmel ellentétben a magyar nonprofit szektor nem az állami költségvetésből él. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Pápai Mihály képviselő úr, Fü ggetlen Kisgazdapárt. Megadom a szót Pápai Mihály képviselő úrnak. PÁPAI MIHÁLY (FKGP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvénytervezet közhasznú szervezetekről beszél. A "közhasznú szervezet" kifejezés egyszerű, laikus gondolkodás szerint olyan intézmény, amely fontos közfeladatot lát el. Ilyen lehet például az energia, rádió, televíziószolgáltatás, tömegközlekedés, víz, csatornázás stb. A példaként felsorolt tevékenységeket végző szervezetek azonban mégsem közhasznú szervezetek, hanem többségü k valamilyen gazdasági szervezetként, részvénytársaságként működik. Nagy meglepetéssel fogadta a közvélemény az energiakompenzációval kapcsolatos kormányintézkedést is, miszerint az e célra biztosított költségvetési keretet nem közalapítvány, nem közhasznú társaság és nem köztestület, tehát nem közhasznú szervezet, hanem magánalapítvány számlájára utalta át a kormány azzal a céllal, hogy ez az alapítvány bonyolítja le a kormány intézkedésével kapcsolatos teendőket. Ezek szerint tehát az állami költségvetésb ől több millió forint került átutalásra egy magánszervezet részére, amely szervezet természetesen nemcsak
