Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava...
195 Még egy fontos problémára - illetve a legfontosabbra - szeretném ezzel kapcsolatban felhívni a figyelmet, megint csak a vesszőparipámra visszatérve: meghozzuk ezt a jelzálogjog kötelező bejegyzéséről szóló törvényt, és tulajdonképpen azt his szük, hogy azt a feszítő problémát, ami a társasházaknál jelentkezik - és különösen az új, bizonyos fokig kényszertulajdonosok társasházainál jelentkezik ez a probléma, amikor ténylegesen nem tudnak fizetni, hiszen olyan anyagi helyzetben vannak, hogy egys zerűen nem tudják a közös költséget fizetni mondjuk azok a tulajdonosok, akik már utolsó tartalékukból és mindenféle kölcsönből fizették ki a sokszor nem is reális, hanem irreális vételárat a volt tanácsi lakásuk megvásárlásáért , hogy ezek ténylegesen ne m tudnak fizetni, és akkor a jelzálogjog bejegyzésével egy olyan helyzetbe kerülnek, amiről azt hiszik, hogy kitehetik őket a lakásból. Ezt hiszik valószínűleg azok a tulajdonostársak is, akik rendesen fizetnek, és most annak örülnek, hogy megteremtődik a jelzálogjog, tehát ezt be fogják tudni hajtani. Hát nem fogják tudni behajtani, mindössze frusztrálódik az a tulajdonostárs, akinek a terhére bejegyzik és a dolog tulajdonképpen nem oldódik meg. Tehát ezen túlmenően, hogy megadjuk a jelzálogjog kötelező be jegyzésének lehetőségét, meg kellene találni azt a jogi környezetet, ami valóságossá teszi ennek a behajtási kényszerét, másfelől amelyik az önhibáján kívül nem fizető tulajdonosnak megfelelő megoldási lehetőséget biztosít. Én nagyon jól tudom, hogy ez egy , a lehetetlennel határos feladat, és azt is tudom, hogy ez csak egy átfogó program keretében lehetséges, és semmiképpen nem ennek a törvényjavaslatnak a keretében. A problémák másik köre elsősorban azzal keletkezett, hogy nagy számú tulajdonosokkal, társt ulajdonosokkal, magyarul a lakásprivatizáció nagy mértékével, a lakásprivatizáció óriási mértéke következtében ez a jogintézmény tulajdonképpen olyan nagy számú lakásra vonatkozik, amelyre nem ezt találták ki. Ezért feltétlenül szükséges a törvény módosítá sa, a részközgyűlések, a küldöttközgyűlések bevezetése, intézőbizottság, számvizsgáló bizottság, amely erre próbál megoldást találni. De felhívnám a figyelmet, hogy ugyanakkor nem tud megoldást találni - és meg sem kísérli - olyan kérdésre, hogy a lakáspri vatizáció során nagy számú olyan alapító okirat került bejegyzésre, amely alapító okirat egyrészt hibás, másrészt nem felel meg az adott társasháznak. Itt az önmagában nem megoldás, hogy bármely tulajdonostárs nyilvánvaló hiba esetén keresettel fordulhat a bírósághoz. Itt valami olyan megoldást kellene alkalmazni, amely igenis kötelezi az értékesítő önkormányzatokat, illetőleg azokat, akik sok esetben igen nagy pénzért és bizony lelkiismeretlen munkát végezve elvállalták ezeknek az alapító okiratoknak az el készítését, hogy igenis, ingyen és bérmentve csinálják meg ezeket az alapító okiratokat, és egy egyszerűsített módon lehessen korrigálni azt, amit annak idején elrontottak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására jövő heti ülésünkön kerül sor. Átadom az elnöklést Kóródi Mária alelnök asszonynak. (Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezde ményezésről szóló törvényjavaslat; valamint a választási eljárásról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája
