Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 20 (312. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - HEGYI GYULA (MSZP):
1936 számunkra, és remélhetőleg a civil szervezetek szerepe valóban ebbe az irányba is fog még módosulni, átalakulni. A másik téma, ami kapcsolódik ahhoz a közművelődési törvényhez, amely szintén kering a Ház különböző bizottságaiban: úgy gondolták - én magam is helyeslem ezt az állásponto t, és nagyon fontosnak tartom megemlíteni , hogy a művelődési házak, az a közel 2500 művelődési ház, amely országszerte még nyitva van, és várja a helyi szervezeteket, amely fórumot kínál a helyi közösségi életnek, mindenképpen fontos szerepet tölt be a c ivil szervezetek életében. Kívánatos, hogy az önkormányzatok és a művelődési házak teremtsenek és nyújtsanak szolgáltatói hátteret, adatbázist és információs bázist a civil szervezeteknek. A művelődési házak - mint azt a közművelődési törvény vitájából is tudjuk - bizonyos értelemben új funkciójukat keresik, vita van velük kapcsolatban arról, hogy mennyire tekinthetők önkormányzati fenntartásúnak, mennyiben helyes piaci erőket bevonni a művelődési házak üzemeltetésébe. Ha a művelődési házak megtalálják a he lyi civil szervezeteket - sok helyen nagyon jó példa van erre , a civil szervezetek természetes otthonaivá válnak, és a civil szervezeteken keresztül is kapcsolatba lépnek a helyi társadalommal, akkor a művelődési házak szerepe, fontossága is megerősödik az adott társadalomban. Ehhez természetesen szükség van arra, hogy ezt támogassuk, ebben a törvényben is, és szükség van arra is, hogy a közművelődési törvény ne húzza ki a talajt a művelődési házak alól. A másik, ami szóba kerü lt a debreceni tanácskozáson, hogy az ifjúsági intézményrendszert tovább kell fejleszteni, az ifjúsági civil szférát minden módon támogatni kell. Azt gondolom, ezzel is egyetértünk. Érdekes kezdeményezésként hangzott el - erre csak röviden szeretném felhív ni a figyelmet , hogy a bűnmegelőzés, a bűnüldözés terén igen nagy szerepük van a polgárőrségeknek. A polgárőrségek megérdemlik a fokozott figyelmet, hiszen a közbiztonság romlása, magyarán: a mindennapi életben burjánzó félelem, a rettegés az, amely soka k szemében a leginkább megkérdőjelezi a demokráciát. Nagyon fontos szerepet töltenek be, noha különböző okok miatt - a civil szervezetek között ebben a pillanatban nem említjük őket - a különböző egyházközségek, presbitériumok, egyházi és vallási szerveződ ések, és kívánatos is, hogy ezek a helyi társadalomnak aktív részesei legyenek, és mind ők kezdeményezzék az együttműködést a világi, a laikus társadalmi egyesületekkel, mind a helyi társadalom egyéb egyesületei is vegyék fel a kapcsolatot a vallási, egyhá zi szervezetekkel. Most hétvégén volt egy másik konferencia itt, Budapesten, amelyen szintén nagyon sok civil szervezet képviselői szólaltak fel. Sándor László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke tartott egy előadást, és ő is hivatkozot t arra, hogy a volt szocialista országok közül nálunk működnek a legjobban a civil szervezetek. Persze, ezt nehéz összehasonlítani, ez nem egy olyan dolog, amely egy bajnokságként lemérhető, mégis azt gondolom, hogy ha egy szakszervezeti vezető is úgy látj a, hogy a civil szervezetek működése Magyarországon minden hibával, minden nehézséggel együtt is előremutató, akkor ennek örülnünk kell. És azt gondolom, azzal is egyetértünk, ami elhangzott a tanácskozáson: a civil szervezetek azt várják a parlamenti párt októl, hogy ne egymással marakodjanak, hanem éppenséggel együtt szolgálják a nemzet érdekeit, és ne negatív példát nyújtsanak a civil szervezeteknek, hanem ellenkezőleg, pozitív példát mutassanak arra, hogy ugyanazért a célért hogyan működhetnek együtt kül önböző módon gondolkodó emberek. Ha már a pártokat említettem, végezetül itt szeretnék kitérni a közhasznú szervezetekről szóló törvény egyik vitatott kérdésére, arra a kérdésre tudniillik, hogy a civil szervezetek, azok a szervezetek, amelyek igénybe vesz ik a törvényben biztosított kedvezményeket, milyen viszonyban állnak, milyen viszonyban állhassanak a politikai pártokkal. Azt gondolom, létezhet egy tértől, időtől, a magyar valóságtól elvont szabályozás, amely azt mondja: a civil szervezetek semmilyen
