Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 20 (312. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ):
1933 Go ndolok itt a megvalósult Közmunka Tanácsra és ennek programjaira, a pályakezdők elhelyezkedését segítő programokra, az önfoglalkoztató munkahelyteremtésre. Nyilvánvaló, hogy ezek értékelésére különkülön kellene kitérnünk, hisz nem egységes ezeknek az eszk özöknek a megítélése; nagyon különböző volt a hatásuk a foglalkoztatásra. Nézzük, mindezek tükrében mit kíván változtatni a hatályos törvényen a munkaügyi kormányzat! Az év folyamán elfogadott országgyűlési határozatnak megfelelően a foglalkozási rehabilit ációs rendszer kiépítésének érdekében törvénybe foglalja, hogy melyek a munkaügyi miniszter feladatai az irányításban, és előírja a tárcaközi koordináció ellátásával kapcsolatos teendőit. Itt azért mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy a foglalkozási reh abilitációs rendszer speciális szakismerettel rendelkező szakembereket igényel a hálózatban, enélkül az egész elképzelés nem valósítható meg. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítendő, a törvényjavaslat kiterjeszti a cégek foglalkoztatá si kötelezettségét húsz fő fölötti létszámnál, mely vonatkozik a költségvetési szervekre és a nonprofit szférára is. Ha ezt nem teljesítik, rehabilitációs hozzájárulást fizetnek. Kérdés: a munkahelyek mikor és hogyan tehetők majd alkalmassá a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Természetesen ezt is föl kellett mérni, és ezzel is számolni kellett a törvénymódosítás során. Az eddig elmondottak várhatóan számottevő változást fognak előidézni a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása és a rok kantnyugdíjasok foglalkozási rehabilitációja terén a következő években. Ez mindenképpen helyeslendő a törvénymódosításban. Képviselőtársaim már említették, hogy a törvényjavaslat 24. §a új bekezdéssel egészül ki, és új megoldást kíván bevezetni; elsősorba n éppen a megváltozott munkaképességűek, de a tartósan munkanélküliek és a pályakezdők részére is munkahelyet teremthetnek vagy a munkára való felkészítésben közreműködhetnek azok az alapítványok, egyesületek, melyek a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási A laprészéből pályázat útján, a Munkaügyi Tanács javaslata alapján támogatásban részesülhetnek. Ez is mindenképpen üdvözlendő, de két javaslatunk van ehhez a ponthoz. A támogatotti kört nonprofit szervezetekre kellene változtatni. Másrészt a helyi önkormány zatok javaslata és a Munkaügyi Tanács egyetértése alapján köttessenek meg a megállapodások a munkaügyi központokkal. Az adott település lakosságának foglalkoztatását ugyanis - összehangolt térségfejlesztési program alapján - a helyi önkormányzat képes elős egíteni, de ehhez eszközt is kell biztosítani. Jelenleg a munkanélküliek ellátásának jó része már átkerült az önkormányzatokhoz, miközben a szükséges anyagi feltételekkel nem rendelkeznek. A megoldás módjára természetesen még vissza kell térnünk. (18.20) Más. A törvényjavaslat lehetővé kívánja tenni olyan munkáltatók támogatását - hangzott el már a korábbiakban , akik legkevesebb 300 korszerű munkahely megteremtésével járulnának hozzá a munkaerőpiaci feszültségek enyhüléséhez. Érthető a szándék: a több száz munkahelyet létesítő nagyobb cégek beruházását ösztönözné. A Munkaerőpiaci Alapnak azonban szerintünk nem ez a feladata. Az úgynevezett multik támogatását nem ily módon kell megoldani. A támogatás mértékének és feltételeinek ismerete nélkül pe rsze megítélni sem tudjuk a nagyságrendjét, de feltételezhetően ezek nagy összeget igényelnének. E cégek kedvezményezésére az elmaradott térségekben eszközölt nagyobb beruházásaik esetén az adótörvény mostani módosítása ad lehetőséget egyébként is. Új eszk öz a csoportos létszámleépítés hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez nyújtandó támogatás. A külön szóbeli információ szerint az amerikai segítségnyújtáshoz létszámcsökkentésenként egymillió forintot jelentene e támogatási forma.
