Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
192 majdan a közös tulajdonrészek nagyobb felújításainak forrásgyűjtését, s nem járe a kisebbség sérelmével ez a gyakorlat. A törvényjavaslat a jelenlegi szabályozáshoz képest bővebb és pontosabb a szervezeti és működési szabályokat illetően. Rögzíti például azt, hogy az alapító okirat meghatározhatja a külön tulajdonban lévő lakás használatának, hasznosításának szabályait a társasház céljának megfelelően, illetve a közg yűlés megtilthatja a külön tulajdonban levő, nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítási módjának megváltoztatását, ha az a társasház rendszeres működését zavarná. A társasházközösség legfőbb szerve továbbra is a közgyűlés, míg az ügyintéz ést a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. A javaslat számvizsgálóbizottság alakítását teszi kötelezővé akkor, ha ötven lakásnál több lakás van a társasházban, és nem intézőbizottság látja el az ügyintézést. Ez a szabály üdvözlendő, de tovább gondolást igényel olyan vonatkozásban, hogy bizonyos lakásszám - ez akár ötven is lehet - felett mindig kötelező legyen számvizsgálóbizottság választása. Ezt - azt hiszem - az utóbbi évek gyakorlata is igényli. A javaslatból és az általam felhozottakból j ól érzékelhető tehát, hogy miközben az önálló tulajdonos tulajdonosi jellege erősödik, aközben a közös érdek fokozott védelme is előtérbe kerül, éppen az egyes tulajdonos hosszú távú érdeke védelmében. Erősödik az alapító okirat jelentősége: felhatalmazhat ja a közgyűlés többségét tulajdonosi jogokra, nő a közgyűlés hatásköre, szerepe. A közgyűlés minden olyan ügyben határozhat, amelyet az alapító okirat, szervezeti szabályzat nem utal közös képviselő vagy intézőbizottsági hatáskörbe. Ugyanakkor nem veszi ki a tulajdonosok kezéből azt a lehetőséget, hogy csak egyhangú határozattal dönthetnek a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról. Mondhatni korszakalkotó újítása a javaslatnak az, hogy - bizonyos feltételek között - a legalább féléves hátralékba kerü lt tulajdonostárs külön tulajdonát jelzálogjoggal terhelje a közgyűlés. Ez a lehetőség nagyon fontos gyakorlati problémát próbál - ha nem is teljesen, de részlegesen - megoldani. Jelzáloggal terhelten ugyanis nem tudja elidegeníteni senki sem a lakását. Ké rdés az, hogy vajon ez a megoldás mennyiben sarkallja pontos fizetésre a lakótársakat, és mi van akkor, ha már ugyan többszörös jelzálogjogbejegyzés történt, de nem kívánja eladni lakását a hátralékkal, nem is óhajtja a közös költséget kifizetni. A lakókö zösség próbálkozike további jogi intézkedések kezdeményezésével vagy sem? Ezt - gondolom - majd a gyakorlat dönti el. Itt kell megjegyeznem azt, hogy Sasvári képviselőtársam ezzel kapcsolatban megjegyezte az ingatlannyilvántartás szabályaira vonatkozóan a nyilvánosságot mint egy problematikus tényezőt. Szerintem ezt kár így felhozni, mert legalább másfél évszázados alapelve a magyar ingatlannyilvántartásnak a közhitelesség alapelve mellett éppen a nyilvánosság. (10.10) Ezt szerintem mind a szerzési jog szabadsága, mind pedig a forgalom biztonsága igényli, megítélésem szerint tehát ennek a megkérdőjelezése az előbbieket sértené. Új belső szervezeti intézményként hozza a javaslat a részközgyűlést és a küldöttgyűlést. Ami a z elsőt illeti, az lényegében egy már ma is bevett gyakorlat, csak éppen nem legitimizált jogszabály által, megítélésem szerint helyes és gyakorlatias újítás. Nem annyira a küldöttgyűlés. Ennek mind elvi, mind gyakorlati megalapozottsága rendkívül aggályos . Hogyan és mire hatalmazza fel a küldöttet az őt megválasztó közösség, amelynek vannak közös és külön tulajdont érintő érdekei, amelyek pedig rendkívül különbözőek lehetnek, nem egyszer ellentétesek is? Itt nem egy különálló jogi személy szervezetben való képviseletéről lenne szó, amely szervezetnek megvannak a sajátos, tagoktól is független érdekei. Hogyan történne a küldöttek beszámoltatása, számonkérése s a többi? A gyakorlati problémákat szerintem megoldja a részközgyűlés. Ami a javaslat egyes módosuló rendelkezéseit illeti, egyet kell értenem azzal a Sepsey képviselőtársam által tett felvetéssel, hogy a kormányrendeletek - egyébként nagyon helyes - módosításait talán nem törvénnyel kellene rendezni.
