Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 16 (311. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Családpolitikai vitanap" című politikai vita - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár:
1882 mértékben egyetértünk, és támogatjuk, hogy a közhasznútörvényben felsorolt tevékenységek közé mindenképpen kerüljön be a munkahelyteremtés, illetve a munkanélküliekről való gondoskodás. Még egyetlen megjegyzést szeretnék tenni. Ezen a területen ez tulajdonképpen nem probléma, hiszen ha olyan tippet kapunk, amit tudunk, és olyasmit kérnek tőlünk számon, amit egyébként is t eszünk, az nem gond - talán kicsit fura, amikor a kerék újrafeltalálására kerül sor. Délelőtt a fideszes képviselő asszony sürgette tőlünk a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását. A részmunkaidős foglalkoztatást támogatjuk. Ugyanakkor tisztában kell len ni bizonyos realitásokkal. Egy olyan országban, ahol a bérköltségek általában csekélyek, a bérszínvonal nyomott, a munkaadók kevéssé érzékenyek a bérköltségekre, éppen ezért - még ha ösztönző erőt teszünk is bele - kevéssé fogékonyak olyan foglalkoztatási formák iránt, mint a részmunkaidő, ami egyébként számukra okoz szervezésiadminisztratív nehézségeket. Ugyanakkor igyekszünk ezt előmozdítani. A második téma, amiről szeretnék szólni, a reálkeresetek alakulása, amely szintén egy alapvető fontosságú ü gy a munkavállalók és családjaik szempontjából. A '90es években a reálkeresetek sajnálatos módon - egyébként a GDP visszaesését tükrözve - tetemes mértékben csökkentek, nemcsak 199596ban, amit a tisztelt Házban gyakran szoktak hangsúlyozni, hanem végig a '90es évek folyamán, tehát az Antallkormány idején is, kivéve az 1994es évet, amikor tudvalevőleg a választások voltak. A két kormány időszakában végbement reálbércsökkenés között talán egy különbség mutatható ki, nevezetesen az, hogy a '90es évek el ején végbement csökkenés sajnálatos módon hiábavalónak bizonyult mint áldozatvállalás, ugyanis ezt a '94es növekedés után kialakult válságos gazdasági helyzet annullálta. Ezzel szemben az a kényszerű áldozatvállalás, amelyet a munkavállalók '9596ban elv iseltek, úgy tűnik, hogy meghozta az eredményeket, hiszen elvezetett a gazdaság stabilizációjához, a növekedés újbóli beindulásához, sőt ahhoz is, hogy a reálkeresetek növekedése - hangsúlyozom: a megfelelő teljesítményfedezet mellett - újrakezdődik. 1997 első nyolc hónapjában - amint ez általában ismert - a reálkeresetek 5,5 százalékkal növekedtek, hozzávetőleg azonos módon a vállalkozási és a költségvetési szférában. Abban a kellemes helyzetben voltunk mint kormány, hogy erről a témáról nem kellett tárgya lnunk sem a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában, sem az Érdekegyeztető Tanácsban a szociális partnereinkkel. Ugyanis a szociális partnerek, különösképpen a reálbéralakulásra érzékeny szakszervezetek, amikor az ez évre szóló megállapodásoka t kötöttük - ezek a megállapodások egyébként nulla reálbérnövekedésről szóltak , kemény kikötéseket tettek, hogy ez év közepén rá kell tekinteni a béralakulás folyamatára, és adott esetben újratárgyalni a bérmegállapodásokat. Abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy miután 5,5 százalékos reálkeresetnövekedés volt, senki nem igényelte, hogy ilyen rátekintésre és újratárgyalásra kerüljön sor, ámbár mi a kormány részéről az adott helyzetben ezt szívesen megtettük volna. A következő évben további reálkere setnövekedés várható, és ez ma már nemcsak a kormány szándékaiban, politikai törekvéseiben jelentkezik, hanem ennek megállapodásos garanciái is vannak. Talán kevéssé ismert ebben a Házban, hogy ez évben október 10én - időben minden korábbit megelőző módo n - a költségvetési szféra béreiről aláírtunk egy bérmegállapodást a jövő évi béralakulásról. Tegnap aláírtunk egy hasonló bérmegállapodást az Érdekegyeztető Tanáccsal. Ami a költségvetési szféra bérmegállapodását illeti, a közalkalmazotti illetménytábla 1 6 százalékos emeléséről van szó és néhány más tételről, ami reményeink szerint és a közalkalmazotti szakszervezetek reményei szerint egy érzékelhető reálkeresetnövekedést hoz jövőre ezen a területen. A versenyszférában abban állapodtunk meg, hogy az Érdek egyeztető Tanács a vállalkozások számára 13,516 százalékos bruttó bérnövekedést javasol a jövő évre. Ha figyelembe vesszük - ez szintén a bérmegállapodásban van - a munkavállalók nettó bérpozícióinak javulását, szintén egy érzékelhető reálkeresetnövekedé st hoz. Ha már érdekegyeztetésről, a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsáról, az Érdekegyeztető Tanácsról beszélünk, szeretném azt is aláhúzni, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban
