Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - Az ülésnap megnyitása - A társasházról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
189 Olyan környezetet kell teremteni, hogy az állampolgárok mindennapi életének a színtere - és ez alatt a lakást értem - biztosítsa azt, hogy nyugodt körülmények között tölthessék el otthon a szabadidejüket, vagy akik dolgozni akarnak, azok számára megfelelő környezetet tudjunk teremteni. Az emberi együttélésből eredő súrlódásokat, problémákat a jogalkotónak meg kell próbálni a lehető legcsekélyebb szintre süllyeszteni. A jogalkotónak meg kell próbálni befolyásolni az emberi együttélést oly módon, hogy az egyé niségből fakadó különbözőségek ne vezethessenek olyan feszültségekhez, amelyek össztársadalmi kihatása viszont az egész társadalom közérzetét befolyásolja. Hogy csak egy példát mondjak erre, tisztelt képviselőtársaim: milyen hatalmas felzúdulást vált ki a jelenlegi szabályozásnak az a visszássága, hogy egyetemleges felelőssége van a tulajdonostársaknak a közös költség viselése tekintetében. A saját részüket fizetik becsületesen, tisztességesen, és mégis egyetemlegesen, nem is a tulajdoni hányaduk arányában felelnek olyan költségekért, amelyek valójában őket nem terhelik, mert a rájuk eső részt megfizették. Vagy a jelenlegi szabályozás az egyhangúság következetes, szigorú véghezvitelével számtalan közösségnek az életét bénítja meg, és egyegy - mondjuk ki nyí ltan: antiszociális - személy meg tudja akadályozni 5650100 - fokozhatnám a számokat - tulajdonból álló társasház - társasházi közösségnek az életét. Tehát a szabályozásnak ezekre a felmerülő problémákra olyan megoldást kell adnia, amely a társadalom tö bbségének a szándékával találkozik. Másrészt, nem vitásan, önös állami érdek fűződik ahhoz, hogy az a lakásállomány, amely jelenleg megtestesül a társasházakban, értékét tekintve nemcsak hogy megmaradjon, hanem gyarapodjon is. A társasházaknak a felújítása - figyelemmel az elmúlt, mondjuk ki nyíltan, 5 évtizedes, igen komoly lemaradásra - az előttünk álló évek vagy évtizedek államilag segített és támogatott feladata lesz. A jogszabálynak erre a kihívásra is választ kell adnia, és meg kell próbálnia olyan jo gi normákat alkotni ebben a törvényjavaslatban, amelyek hosszú távon biztosítják ezt az államilag is támogatott és elismert célt. Harmadjára, de nem utolsósorban: ösztökélni kell a társadalom tagjait arra, hogy az elkövetkezendő időszakokban minél többen v álasszák a lakásépítkezések esetében azt a formát, hogy társasháztulajdont hozzanak létre. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Biztos, hogy vannak egyéb célok is, amelyeket ez a törvényjavaslat megfogalmaz. A Magyar Demokrata Fórum úgy gondolja, ez a hármas eg ység az, aminek eleget kell hogy tegyen ez a javaslat. Véleményünk szerint a javaslat egyes részei nagyon színvonalasak, nagyon jó új megoldásokat tartalmaznak, nagyon előremutatóak, viszont más tekintetben sajnos a színvonaltalanság miatt ezeknek a kedvez ő jogintézményeknek a hatályosulását, érvényesülését gátolják. Általánosságban túlságosan keretjellegűnek tartjuk ezt a jogszabályt. Nem vitásan, nagyon nehéz olyan normahalmazt alkotni, amely egy kétlakásos társasházra ugyanolyan szabályokat alkot, és ugy anolyan eligazítást ad a mindennapi élet során, mint egy 300 lakásból álló társasházra. Tehát a feladat, amelyet az Igazságügyi Minisztérium kapott, valóban nagy volt. Ennek részben meg is tudott felelni, részben pedig nem; véleményünk szerint nem vette fi gyelembe a jelenlegi helyzetet, nem kellő mértékben vizsgálta a társasháztulajdon összetételét, a társasháztulajdonosok jelenlegi tudati állapotát. A társadalmi vita során sok esetben elhangzott, és a Magyar Demokrata Fó rum is osztja azt a nézetet, hogy ebben a jogszabályban, a mai környezetre figyelemmel, a jogalkotónak több és részletesebb szabállyal kell segítenie a tulajdonostársak együttélését és együttműködését. Nem lehet mindent arra bízni, hogy majd a közösség kia lakítja a megfelelő szabályokat, illetőleg majd a bíróság - meghatározott joggyakorlat alapján - tartalommal fogja megtölteni részben a keretjellegű szabályokat, részben pedig azokat a szabályokat, amelyek a jogkövető állampolgárok számára nem jelentenek e gyértelmű tartalmat.
