Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 16 (311. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Családpolitikai vitanap" című politikai vita - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár:
1880 veszteséget is, ami a korábbi években volt. Erre természetesen azt mondja a Pénzügyminisztérium államt itkára, azt a kérdést teszi fel, amit én is fel szoktam önöknek minden alkalommal tenni, itt is, a bizottságban is, hogy: miből? (A jegyzői széket Sasvári Szilárd foglalja el.) Azzal szeretném kiegészíteni azt a javaslatunkat, amit már korábban elmondtunk, hogy 13,5 százalékos egységes családipótlékemelést javaslunk, ami az inflációt megnyugtatóan kompenzálja, hogy látunk mi lehetőséget, ha úgy tetszik, ennél többre is. Tudniillik, tisztelt képviselőtársaim, jó dolog lenne persze, ha valamit visszaadnánk a bból, amit az elmúlt hét évben vesztett reálértékéből a családi pótlék - mint ahogyan ezt a nyugdíjnál megtesszük , de ehhez forrás is kell. Az a javaslatom tehát - azért fogalmazok most egyes számban, mert ez a javaslatom azért születethetett, mert ez a családi vitanap egy időben van azzal, hogy a személyi jövedelemadóról szóló vita folyik a parlamentben és a módosító indítványokról tárgyalunk , hogy szüntessünk meg bizonyos olyan adókedvezményeket, tisztelt Ház, amelyekről nagyon jól tudjuk, hogy nem ig azán megalapozott politikai alkuk eredményei, és igazán nem a rászorultaknak, igazán nem a szociálisan támogatandóknak jutnak! (13.10) Megmondom én, miről beszélek: én arról beszélek, hogy a középrétegek üdültetését, munkahelyi étkeztetését nem kellene adó kedvezménnyel támogatni, hiszen ez olyan fogyasztás, amit mindenki fedezzen a jövedelméből. Szüntessük meg ezeket az elvtelen adókedvezményeket: ebből be lehet hozni becsléseim szerint egy 10 milliárd forintos megtakarítást a költségvetésbe, és ezt is adju k oda családipótlékemelésbe - akkor nem 13,5, hanem 20 százalékkal lehetne emelni a családi pótlékot! Azt kérem itt valamennyiünktől, meg azoktól, akik nincsenek itt, de majd a költségvetési meg adószavazásoknál itt lesznek, hogy fontolják meg ezt a javas latunkat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - A Fidesz padsoraiból Selmeczi Gabriella tapsol.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik előzetes jelzés alapján Héthy Lajos államtitkár úr, a M agyar Szocialista Párt időkeretére. DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Szépérzékem mindig örül, hogyha a tartalomhoz megfelelő forma társul, a megfelelő témát megfelelő körülmények között vitatjuk meg. Ma a családpolitikáról van szó: a családpolitikáról családi körben vitatkozunk (Derültség a kormányzó pártok padsoraiban.) ; hozzátehetném: szűk családi körben, hiszen a nagycsalád húszharminc embert jelentene. Én tulajdonképpen nem családpo litikáról szeretnék beszélni, hanem foglalkoztatáspolitikáról, bér- és jövedelempolitikáról. Hegyi Gyula utalt rá, hogy a foglalkoztatáspolitika tulajdonképpen családpolitika: azt hiszem, ez egy sommás leegyszerűsítés, ami miatt tudományos fők alaposan meg bírálhatnának bennünket. Ugyanakkor abban, amit mondott, rendkívül sok az igazság, ugyanis ma Magyarországon a családokat döntően bérből és fizetésből élők alkotják, illetve a hozzátartozóik. A család megélhetése, ha úgy tetszik, jóléte, alapvetően két tén yezőtől függ: ezek egyike a foglalkoztatás, a másik a kereset. Amiről beszélni szeretnék, visszatekintve néhány év távlatában - hiszen a családok vonatkozásában egykét év összefüggéséről, azt hiszem, nemigen szerencsés beszélni , az tulajdonképpen a fogl alkoztatás, a keresetek, reálkeresetek alakulása; illetve amiről szeretnék beszámolni, az az, hogy napjainkban, 1997ben egy pozitív fordulat jelei tapasztalhatók mind a foglalkoztatás, mind a keresetek alakulásának a területén. Közismert, hogy Magyarorszá gon egy radikális változás következett be a foglalkoztatási helyzetben, 198990től kezdődően, ami a
