Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 16 (311. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Családpolitikai vitanap" című politikai vita - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
1864 ígéretes nagy társadalmi átszervezésekről lemondva, manapság jóformá n minden komoly elemző egyetért abban, hogy a liberális politikai és gazdasági intézmények életképessége a civil társadalmak egészségétől és dinamizmusától függ. A civil társadalom pedig a közbenső másodlagos intézmények bonyolult hálózata, amely üzleti vá llalkozásokból, önkéntes társulásokból, tan- és nevelőintézetekből, klubokból, szakszervezetekből, a tömegtájékoztatás intézményeiből, karitatív egyesületekből és egyházakból áll, a családra épül, e legkisebb társadalmi közösségre, mely által az emberek ré szesei lesznek kultúrájuknak, s megkapják a szükséges képességeket, hogy a nagyobb közösségekben is helyt állhassanak, s melyeknek köszönhetően e társadalom tudásanyaga és értékei nemzedékről nemzedékre szállnak". Tehát az élet minősége, a családok egészsé ge, egészséges működése gazdasági tényező is. Ez mindenki számára ma már egyértelmű. A Magyar Demokrata Néppárt szerint jól működő társadalom, egészséges, jól működő gazdaság sem képzelhető el egészséges, jól működő társadalom nélkül. Az a véleményünk azon ban, hogy nem elég untig ismételgetni a kortüneteket, tudatos politikai tevékenységre van szükség. Valóban igaza van miniszter úrnak: szomorú az a vetélkedés, ha azon vetélkedünk, hogy ki mondja szebben azt a szót, hogy családpolitika. A tartalom volna a l ényeg már nagyon régóta. Ismét Fukuyamát idézem: "Erős és szilárd családstruktúrát és időtálló társadalmi intézményeket nem lehet törvényekkel létrehozni, ahogy a kormányzatok központi bankot vagy hadsereget állítanak fel. Egy civil tá rsadalom boldogulása, gyarapodása az illető nép természetétől, szokásaitól, etikájától függ. Ezek az összetevők csak közvetve, tudatos politikai tevékenységgel alakíthatók, s a kultúrát megillető tisztelettel kell fenntartani és óvni őket." Előadóink közül Koch Mária - akinek több könyve megjelent, nyilván ismeretes - szintén Fukuyamára hivatkozott, és nagyon mély összefüggéseket idézett fel. "A gazdasági fellendülés, a prosperitás megteremtője, alapja, motorja, fenntartója a bizalom a társadalomban". És ha a logikai sort tovább folytatjuk, akkor a bizalom képességének megteremtésének feltétele, alapja a család, méghozzá a jól működő család. Bizalommal élő ember nem képzelhető el megfelelő család nélkül, és ebből az következik, hogy a legfontosabb gazdasági feladat, ha a gazdasági fellendülésről ábrándozunk, és ha el szeretnénk érni, a családnak és a család azon funkciójának erősítése, amelyekkel az emberekkel a bizalom képességét tudjuk alakítani. Fukuyama a könyvében írja: "A bizalom a gazdasági fellendülés alapja." Azt hangsúlyozza, hogy természetes módon a társadalomban van verseny, van szabad verseny, azonban teljesen félreértik a nyugati társadalmat és közgazdaságtant azok, akik azt képzelik, hogy az amerikai társadalomban a szabad verseny az, ami a fell endülést biztosítja. A verseny bizalom nélkül egyszerűen "ember embernek farkasa" állapotot eredményez, egy olyan állapotot, amelyik felé, sajnos, mostanában a társadalom egy kicsit elindult. De hogy a bizalom nemcsak gazdasági tényező, hanem az egészségi állapotot, a társadalom általános állapotát meghatározó tényező is, arra ma már élettani bizonyítékok vannak, hiszen bebizonyították, hogy az anya és a gyermek közvetlen testi kapcsolata, az érintkezés során - szintén Koch Máriát idézem - "olyan hormon sza badul fel, amelyik az agyfejlődést rendkívüli mértékben fokozza és gazdagítja". Ez egyébként nemcsak az első testi érintésre igaz, hanem a későbbiekben - ahogy hallottuk a házasság és intimitás fontosságáról , minden későbbi alkalommal testi érintés, biza lommal teli testi érintés, érintkezés és kapcsolat ugyanúgy a hormon felszabadulásával jár, tehát biológiailag is nagyon komoly, az egyik legkomolyabb szorongásoldó. Akkor el lehet gondolkozni azon a példán, amit elmondott Koch Mária: "Az ötvenes években M agyarországon a magyar nők vezettek a munkába állás tekintetében, és akkoriban a nők nagyon rövid ideig maradhattak otthon a gyerekeikkel." Gondolják végig: a mai középkorú férfiak, akiknek a legsúlyosabb a halálozási statisztikája, ebben az időszakban szü lettek. Gondolják végig: vajon milyen fontos tényező volt az, hogy nem maradhattak otthon az édesanyjukkal, abban, hogy ma már
