Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 16 (311. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Családpolitikai vitanap" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter, a napirendi pont előadója:
1826 évben is 280 millió forintot biztosítottunk pályázati úton. A falugondnok a részére biztosított gépkocsival segíti a családok közlekedését, egyaránt tölt be kulturális és szociális funkciót, elősegíti, hogy az aprófalvakban élő csalá dok egyenlőtlensége a szolgáltatásokhoz való hozzáférését illetően csökkenjen. A falun élő tartósan munka nélküli családok számára speciális segítséget nyújt a szociális földprogram. Ennek keretében a krízishelyzetben levő családok kistermelői típusú gazdá lkodáshoz kapnak segítséget. Ebben a évben 200 település közel 10 ezer családja részesül támogatásban. A családpolitikának része a fogyatékos személyekről való gondoskodás fejlesztése, hiszen a fogyatékos családtagok olyan speciális terhet rónak a családra , amelyet társadalmi segítség nélküli nem tudnak hordozni. Ezen a téren ebben az évben elsősorban a nappali intézmények fejlesztését támogattuk. Azt tartjuk ugyanis kívánatosnak, hogy a fogyatékos személyek lehetőleg saját családi környezetükben kapjanak t ámogatást, és ne az legyen helyzetük kényszerű megoldása, hogy szociális intézménybe kerülnek. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény elfogadásával közösen gazdagítottuk és korszerűsítettük a családpolitika eszköztárát. Olyan elvek et és értékeket fogalmaztunk meg, amelyek mindannyiunk számára vállalhatók, mint amilyen a szolidaritás és felelősségvállalás elve, a családban a gyermek harmonikus személyiségfejlődése esélyének elve, a be nem avatkozás elve - mert a család életébe történ ő hatósági beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, ha a gyermek védelme az ellátások önkéntes igénybevételével nem valósul meg. A törvény eszközrendszere a célok és érdekek érvényesítése érdekében differenciált. Ilyen különösen, a gyermek szociális bizt onságát növeli a bevezetésre kerülő rendszeres gyermekvédelmi támogatás, melynek célja a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése. Feltétele, hogy a gyermeket nevelő családban az egy főre eső jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum leg kisebb összegét. Fedezete az 1998. évi költségvetési törvényjavaslatban a pénzbeli és természetbeni szociális gyermekjóléti ellátások normatívája. Ez az ellátás várhatón körülbelül 600 ezer gyermeket fog érinteni. A törvény ezen túlmenően lehetőséget terem t azon gyermekek napközbeni ellátására, akiknek lakóhelyén bölcsőde vagy óvoda nem működik, hogy családi napközi, illetve házi gyermekfelügyelet formájában kapjanak megfelelő gondoskodást, nevelést, felügyeletet, hiszen ma az 570 bölcsődében csak körülbelü l 50 ezer gyermek részesül ellátásában. A bölcsődei ellátás intézményi normatívája 1998ban ellátottanként 149 ezer forint lesz. A házi gyermekfelügyelet és a családi napközi fedezetét a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok normatívája bi ztosítja, 924 forintos összegben fejenként. A családsegítés sokoldalú támogatása az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családoknak nyújt lehetőségeket. A családsegítő központok közreműködnek a lakosság családi gondjaink rendezésében, élet vitelüket befolyásoló okok feltárásában, illetőleg a problémás élethelyzetek megszüntetésében, mentális gondjaik kezelésében. Tevékenységük keretében életvezetési és egyéb tanácsokat adnak, de részt vesznek a szociális intézményrendszer fejlesztésében, és jelzőfunkciókat látnak el. Ebben az évben 120130 intézmény létrejöttéhez járul hozzá a minisztérium, körülbelül 300 millió forint - a gyermekjóléti szolgálatokkal együtt 450 millió forint - költséggel. Ezzel a családsegítő szolgálatok hálózatának városi s zintű kiépítése befejeződhet, valamint elindul az elsősorban térségi együttműködésben megvalósuló községi családsegítés rendszerének fejlesztése. Így épülhet egy intézményesen működő, de személyes segítségre alapozó családsegítő szolgáltatási rendszer, ame ly a szakellátásokkal és egyéb alapellátásokkal együtt komoly eszköz lehet az állampolgárok közérzetének javításában. 1997ben a szociális törvény módosítása szorosabbá tette az önkormányzatok és a szolgálatok együttműködését azzal, hogy a jövedelempótló t ámogatásból kiesettek körét kötelezte a családsegítő szolgálatokkal történő együttműködésre. Ennek a rendelkezésnek az a célja és feltételezett