Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 16 (311. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Családpolitikai vitanap" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter, a napirendi pont előadója:
1824 családpolitikában kiemelt szerepet tölt be, és a rendszer fejlődésének megítélése kérdésében érdemes vele kiemelten foglalkozni. A családi pótlék rendszere az új feltételek sz erint 1996 májusától kezdődően működik. A legfontosabb változás, hogy megszűnt a korábban teljes kört érintő alanyi jogosultság, az egy- és kétgyermekes családok jövedelemtől függően jogosultak az ellátásra. A felső jövedelemhatár '96 májusától, mint képvi selőtársaim emlékezhetnek rá, 19 500 forint volt, 1997 májusától 23 ezer forint, egyedül álló szülő esetén ennek 1,2szerese. Az új szabályozás szerint a családi pótlék alanyi jogon csak a három- és többgyermekes, valamint a tartósan beteg és fogyatékos gy ermekeket nevelő családokat illeti meg. Az ennél kevesebb gyermeket nevelő családok, beleértve az egyszülős háztartásokat is, a parlament által évente egyszer meghatározott, egy főre jutó családi nettó jövedelemszint alatt juthatnak hozzá az ellátáshoz. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszeresének megfelelő jövedelemhatár miatt a családoknak csak 12 százaléka esett ki az ellátásból, a gyermekek számát tekintve pedig mindössze 6,3 százalékos csökkenés következett be. Az ellátásban részesülők számának csökkenése tartalmazza a gyermekek demográfiai okokból történő csökkenése miatt kiesőket is. Szeretném ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy nem teljesültek azok a várakozások és jóslatok, amelyek szerint a családok többsége számára elérhetetlenné válik a c saládi pótlék. Mivel 1997ben a jövedelemhatár növekedésének aránya megfelelt az átlagbér növekedésének, ezért újabb családok már nem szorultak ki a családi pótlékot kapók köréből. Az 1998. évi tervezés alkalmával a parlament által elfogadott koncepció sze rinti cél a családi pótlék reálértékének a megőrzése. Ez azt jelenti, hogy a jogosultság alapjául szolgáló jövedelemhatár várhatóan az átlagbér emelkedésével azonos mértékben fog növekedni, a családi pótlékként megállapítható összegek pedig az átlagos árin dex emelkedésének megfelelően alakulhatnak. A családtámogatások egyéb formái, így a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás címén járó ellátások tekintetében a kormány nemcsak az 1998. évi költségvetési irányelvben elfogadott reálérté kmegőrzést tudja teljesíteni, hanem lehetőség nyílik ezen ellátások reálértékének emelésére is. A gyes és a gyet havi összege ugyanis az öregségi nyugdíj legkisebb összegével azonos, és mint ismeretes, a kormány a nyugdíj 19 százalékos emelését garantálta . Így a gyes és a gyet címén járó támogatás az idei 11 500 forint helyett jövőre 13 700 forint lesz. A szóban forgó ellátásoknál alkalmazott jövedelemhatár - amely azonos a családi pótléknál alkalmazott jövedelemhatárral - pedig azt biztosítja, hogy ezen e llátásokra is csak a kivételesen magas jövedelmű családok nem szerezhetnek jogot. E két ellátással kapcsolatban jelezni kívánom, hogy a jövedelemhatárok alkalmazásával felülről korlátozzuk az igénybevételt, több megszorító feltétel kiiktatásával azonban al ulról nyitottá tettük őket. Az anyasági támogatás, mely viszont minden szülőasszonyt megillet, szintén az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazodik, annak 150 százaléka: 1998ban a jelenlegi 17 250 forinttal szemben 20 550 forint lesz. A pénzbeli ellá tások keretében nyújtott családtámogatások előirányzata összességében körülbelül 20 milliárd forinttal fogja az idei előirányzatot meghaladni. Tisztelt Országgyűlés! Korábban sötét jóslatok hangzottak el a foglalkoztatással kapcsolatban is. Abban, úgy véle m, egyetértés van közöttünk, hogy a munkanélküliség korábban nem tapasztalt mértékű jelenléte a családok jelentős részére hihetetlenül nagy terhet jelentett. A gazdasági fellendülés e téren is érezteti hatását. Munkaerőfelmérés adatai szerint 4 290 ezren voltak jelen a munkaerőpiacon 1997ben, 3 918 ezren voltak foglalkoztatottak. A gyed, gyes igénybevétele miatt tartósan távollevőket a foglalkoztatottak közé sorolom. Számuk közel annyi, mint egy évvel korábban. 372 ezer munkanélküli keresett állást, 50 ez errel kevesebb, mint tavaly. Mind a munkanélküliek száma, mind a munkanélküliség mértékét jellemző munkanélküliségi ráta, mely 8,7 százalék nemzetközi összehasonlító skálán, kisebb, mint 1997ben, s mint bármikor az elmúlt öt esztendőben. Ez arra utal, hog y befejeződött a munkaerőpiac radikális átrendeződése, és a munkaerőpiaci egyensúly a korábbinál alacsonyabb szinten, de helyreállt.
