Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - RUSZNÁK MIKLÓS (független): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP):
1815 Tehát a dolog nehézségét az adja meg technikailag, hogy hol húzom meg a jövedelmi határt, amikor a jövedelembevallások köztudottan hamisak, amikor egyszerűen egyenlősdire vannak beállítva sokszor az emberek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Teki ntve, hogy több képviselőtársunk Rusznák Miklóson kívül nem kíván szólni, ezért megadom a szót Rusznák Miklós képviselő úrnak, független. RUSZNÁK MIKLÓS (független) : Van két percem, elnök úr, é s egy gondolatot kifelejtettem, amit a pénzügyminiszter úr gondolatvilágába ajánlok. Szeretném, ha a kormány és a kormánypártok képviselői foglalkoznának a hegyközségi szervezetek támogatásával. A borhamisítás nap mint nap megjelent itt a parlament asztalá n, hozzászólások kapcsán. Úgy gondolom, ha a hegyközségek állami feladatot kaptak, márpedig kaptak, akkor ehhez az államnak valamilyen mértékben hozzá kell járulnia. A szőlőtermesztésnek és a bortermelésnek nagyon kicsi a jövedelemtartalma, hisz - ahogy it t hallottuk az interpellációkban - nagyon sok eladatlan készlet van, és az emberek, a termelők nem tudják teljes mértékben vállalni ezeknek a szervezeteknek a működését. Hiszen ezek olyan köztestületként működő szervezetek, amelyeknek a nyilvántartástól a borkészletezésig mindenféle adatot föl kell venniük, és ehhez számítógéprendszert kell vásárolni. Kérem az államtitkár urat, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy ne csak a hegyközségi tanácsok, illetve a nemzeti tanács kapjon állami segítséget, hanem eze k a kisebb szervezetek is, mint ahogy az indulás elején, a hegyközségi szervezetek megalakulásakor kaptak. Még egy rövid gondolatom van: a gyermekekről esett szó, és holnap családpolitikai vitanap van. Nagyon sokan a kormánypártok soraiból - a földművelésü gyi miniszter úr is, Szekeres frakcióvezető úr is - említették, hogy az iskolatejakciót be fogják vezetni, és ezt itt, a parlament falai között is elmondták. Nagyon szeretném, ha a kormánypárti képviselők és a kormány is eleget tennének az ígéretüknek; ne mcsak szóban, hanem ténylegesen is megvalósítanák ezt az iskolatejakciót, ami a gyermekek alultápláltsága ellen nagyon nagy segítség lenne, és vélhetően a felnövekvő nemzedék érdekét is képviselné. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megado m a szót Ungár Klára képviselő asszonynak, SZDSZ. (Dr. Szabó Lajos Mátyás jelentkezik.) UNGÁR KLÁRA (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én nem kétperces hozzászólást szeretnék, hanem az összes maradék szabaddemokrataidőt egy felszólalá sban... (Dr. Szabó Lajos Mátyás: Én két percben szeretnék reagálni!) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Akkor viszont engedje meg képviselő asszony, hogy két percre megadjam a szót Szabó Lajos Mátyásnak. DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót, és ké pviselő asszonynak is köszönöm. Rusznák úr mindenféleképpen egy tipikus példát dobott most föl akkor, amikor a hegyközségeknek nyújtandó többlettámogatást említette abban az ellentéthalmazban, amiről Juhász képviselőtársam beszélt. Azért tessék elképzelni, hogy a hegyközség egyáltalán most már létezik, szerveződik, megkap hozzá ezt, azt, igaziból egy olyan érdekvédelmi feladatot is el kellene látnia, mondjuk így... (Rusznák Miklós: Köztestület!) - köztestület, de hát könyörgöm! Tele van a sajtó ma, hála ist ennek,
