Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP):
1790 Ezt annak idején önök is üdvözölték. Azt kérem, hogy amikor a parlament elé kerülnek ezek a törvények, a Független Kisgazdapárt támogassa ezeket, és akkor ezzel tesz jót az egyházaknak, és nem azzal, ha kampányba hívja őket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces következik, ami az időkorlát miatt csak egyperces lehet. Egyperces viszontválaszra, vagy válaszlehetőségre kért lehetőséget Gyimóthy Géza képviselő úr, Független Kisgazda párt. Megadom a szót. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm, elnök úr. Hegyi képviselő úr, csak a történelmi hűség kedvéért: a Független Kisgazdapárt kezdettől fogva, tehát újraindulása óta a '47es földprogram alapján áll, amikor 115 hektár, azaz 200 hold fölött a '47es földprogram alapján az egyházi és világi nagybirtokokat elvették, és valóban a magyar nemzet jövője szempontjából azok az emberek jutottak oda, akik a faluban élni, dolgozni akartak, hogy egyáltalán a magyar nemzet megmaradjon. Természetesen a Fü ggetlen Kisgazdapárt nagybirtokellenes volt akkor is, és most is az a maga módján. Azt akarom elmondani: nemcsak földet vettek az egyházaktól. Természetesen mi kezdettől fogva azt támogattuk, hogy az egyházaknak, külön a gyülekezeteknek 115 hektárig igenis adják vissza az elrabolt földet. Sajnos önök nem szavazták meg az előző parlamentben. El kell mondani, hogy a parlament többsége nem szavazta meg. Viszont épületek voltak, tisztelt képviselő úr, és ön nagyon jól tudja mint az adott bizottságban lévő tag, hogy az egyházi épületek sorsa nem rendeződött. Ezt a püspöki kartól kezdve bármelyik más egyházi tisztségviselő is el tudja mondani. A másik: egyetértek önnel abban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , hogy a költségve tési vita során legyen együttműködés. Természetesen együttműködünk, hogy akár a hitoktatói, akár a többi egyházi kérdésben megfelelő helyre kerüljenek ezek a kérdések. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : A Kisgazdapárt felhasználta a rendelkezésére ál ló időt. Tehát tvadásidőben további felszólalási lehetősége nincs a Független Kisgazdapártnak. (Gyimóthy Géza: Ez a szerencsétek!) Ezt csak tájékoztatásul és a későbbi viták elkerülése végett mondtam el. Miután több kétperces hozzászólásra, további kétper cesre nem jelentkezett senki sem, ezért visszatérünk az eredeti sorrendhez. Soron következik Szabó Lajos Mátyás képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Megadom a szót. DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szó t. Tisztelt Ház! A költségvetési vitában egy olyan, általában nagy indulatokat nem kiváltó résszel szeretnék foglalkozni, amely a XVIII. fejezethez, a Külügyminisztérium által átfogott területet tápláló költségvetési részhez kapcsolódik. Első gondolatmenet em pedig pontosan a költségvetés és a külügyek kapcsolatáról kell hogy szóljon. Nevezetesen pedig abból az okból, mert érdekes számomra mint a külügyi bizottság tagja számára, hogy talán jó is, hogy árnyékban marad a külügyek költségvetési része, ugyanakko r az elmúlt évben elmondott hasonló felszólalásom kapcsán újabb tapasztalattal volt alkalmam gazdagodni. Most kihasználom ezt az alkalmat, hogy vitatkozzam azokkal, akik a Házon kívül megkerestek véleményükkel, és azt állították, hogy az örvendetesen már a z elmúlt évben is korrekcióra méltatott külügyi költségvetés, nevezetesen az akkor már elkezdődött emelkedés talán nem volna szükséges. Azt hiszem, ez az éles kritika sajátos módon abból fakad, hogy a külügy - miután a tevékenysége a minisztérium Magyarors zágon élő apparátusán túl külföldhöz kötődik - kevésbé látható az emberek által. Ugyanakkor azt hiszem: egyértelművé tehetjük azt, hogy a külügy szerteágazó tevékenysége
