Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János):
1783 a kormányzat egyre növekvő arányban - idén a következő évre már 33 milliárdot meghaladó összegben és 18 százalékos mértékben - átcsoportosítja, kiegészíti az s zjaági önkormányzati forrásokat, az helyreállította a hangsúlyt, helyreállította az arányokat. Mind a megyéknél, mind a városoknál kimutatható az, hogy a kiegészítés jó helyre került, a kiegészítés nagyjából egészében szjaágon képes volt ellensúlyozni a települések között adódó különbségeket. Különös tekintettel arra, hogy az aprófalvas településeken és aprófalvas körzetekben, ahol az anyagi pozíció egyébként rosszabb, ott ez a kétmillió forint/önkormányzatos juttatás ebből a forrásból jelentős mértékben kisegítette az önkormányzatokat. Ezt azért szeretném kiemelni, mert az eddigi költségvetési viták során már felmerült annak lehetősége, hogy ezt a kétmillió forint/önkormányzatos részt talán ki kellene venni a rendszerből. Azt hiszem, önmagában az, hogy ez a kétmillió forint nagyon sok alapfeladat ellátását finanszírozza, és az szjaágon ezzel vált arányossá a helyzet, indokolja azt, hogy bizony ezt a kétmillió forintot a következő időszakban sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ehhez hasonló differenciáló té nyező volt még, és differenciáló tényező ma is a helyi adók rendszere. Különös tekintettel arra, hogy helyi adóból többféle van. Van az úgynevezett iparűzési adó, van az építményadó, van a telekadó, van a kommunális adó és van az idegenforgalmi adó. (Közbe szólás: Meg a gépjárműadó.) Az osztott, miután az nem helyi adó, de a gépjárműadót is ide lehet sorolni. Kétféle csoportra lehet bontani ezeket a helyi adókat. Az egyik csoport - és a többség - a gépjárműadó, telekadó, építményadó, kommunális adó, idegenfo rgalmi adó, ami az önkormányzatok területén élő lakosok valamilyen szükségletét, valamilyen költségét, valamilyen eszközarányos vagyonát adóztatja meg, tehát kötődik a település lakosságához, bevételi oldalon és kiadási oldalon egyaránt. Kilóg ebből a sorb ól az iparűzési adó, mert ez ugyan az adott településen előállított értékesítés - bruttó vagy nettó, attól függ, milyen ágazatról van szó - arányában kerül kivetésre, de nem kötődik bevételi oldalon, a lakossági terhelési oldalon az adott településhez. Szi ntén klasszikust fogok idézni, egyik képviselőtársam ezt úgy fejezte ki, hogy az iparűzési adó az az állatfajta, amely az egész országban legel, de csak néhány helyen tejel. Ez számokkal is bebizonyítható: 1995ben 38 milliárd forint volt a települések ált al kivetett és beszedett iparűzési adó. Ebből a 38 milliárd forintból 27 milliárd forintot a kiemelt 1019 településen szedtek be, ebből is mintegy 45 százaléknyit a fővárosban hajtottak be, fizettek be. Úgy gondolom, akkor, amikor az iparűzési adó funkcio nálását, szerepkörét vizsgáljuk, és az iparűzési adóval kapcsolatos 1998 után várható átalakítás koncepcióját dolgozzuk ki, ettől a fajta működésétől, és ettől az igazából nem helyi adóként való funkcionálásától nem lehet eltekinteni. Tisztelt Képviselőtár saim! Az előzőeket összefoglalva úgy gondolom, négy olyan tényező van, amelyek egymást erősítő hatásukkal differenciált helyzetbe hozták a településeket. A vagyonjuttatás, az önkormányzatok megalakulásakor az önkormányzati vagyonjuttatás; a privatizációs b evételek önkormányzatonkénti aránytalan felosztása, szétosztása, és ennek a körnek való juttatása; a foglalkoztatás és a munkahelyek megléte vagy nem megléte; és az iparűzési adó - négy olyan tétel, amely valamennyi egy tőről fakad, a gazdaság adottságából , és egymást erősítő hatásukkal jelentős mértékben differenciálják az önkormányzatokat. Úgy gondolom, nem a helyben lakók érdeme az, ha ezekben a vonatkozásokban kedvező lehetőségekkel rendelkeznek, mint ahogy nem a helyben lakók hibája az, ha nem rendelke znek ilyen kedvező lehetőségekkel. Éppen ezért úgy gondolom, nem lehet az önkormányzatokat magukra hagyni, és bizony teljességgel igaza volt Bogár László képviselőtársunknak akkor, amikor a területi differenciáltság szükséges csökkentéséről, és ebben a kor mányzat felelősségéről beszélt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) :
