Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GAÁL GYULA (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
1768 Magyarországon, ho gyha a Fideszre hallgatott volna ez a kormány, és nem hajtotta volna végre azt a stabilizációt, amelyre szükség volt. Mert nézzük meg, kedves Varga Mihály: önök például rendszeresen a cseh és a lengyel példát emlegetik nekünk. Itt van a lengyel példa: mi t örtént Lengyelországban? '9091ben végrehajtottak egy pompás stabilizációt: olyan szépet, mint a mienk, sőt, még szebbet, mert nem 20, hanem 40 százalékkal csökkentek a reálbérek, mint erre már számos alkalommal volt módom emlékeztetni önöket. Mi történt valójában? A '91. évi 7 százalékos csökkenés után a GDP '92től Lengyelországban emelkedik: '92ben 2,6, '93ban 3,8, '94ben 5,2, '95ben már 7 és '96ban 6 százalékkal - Lengyelországban. Igen ám, csakhogy közben ebben a Lengyelországban évről évre nő a külkereskedelmi deficit: 3 milliárd, 4,5 milliárd, 4,5 milliárd, 6 milliárd, 8 milliárd dolláros deficit keletkezett már 1996ban. Tehát ez egy nagyon kemény stabilizáció volt: javította a versenyképességet, megalapozta a növekedést - de ez a növekedés Len gyelországban még nagyon súlyos egyensúlyromlással járt! A másik, még súlyosabb példa a cseh példa. A GDP visszaesése után Csehországban '94 volt az első év, amikor növekedett a belföldi termék: '94ben 2,6, '95ben 4,8, '96ban 4,5 százalékkal, és '97re is ugyanezt várják. Ugyanakkor a külkereskedelemben egy, a Lengyelországéhoz hasonló, sőt még súlyosabb romlás következett be: '93ig Csehországban az export gyorsabban nőtt, mint az import de '94ben az export már 7, az import 13 százalékkal nőtt '95ben az export 10, az import 28 százalékkal; '96ban az export 3, az import 13 százalékkal nőtt, ugyanígy '97ben. Mi történt tehát mindkét országban, tisztelt képviselőtársaim? Az történt - hasonlóan ahhoz, amit Magyarországon tapasztaltunk korábban , hogy a növekedés beindulása mellett nem volt elég jó a versenyképesség javulása, a növekedés beindulása azonnal a külső egyensúly súlyos romlásával járt. Az a kérdés, vane esély arra, hogy az a magyarországi növekedés, ami az elmúlt év III. negyedévétől fogva el indult, ez a növekedés nem járe hasonló bajokkal Magyarországon. Amikor megjelentek az első jelek a növekedés élénküléséről, azonnal azt mondta a Fidesz, hogy: "Haha! Ugyanoda jutottunk, ahonnan elindultunk, megint nő majd a deficit és így tovább." Azóta ezt már lassabban mondja, mert hiszen az idei év eddig eltelt adatai azt mutatják - nálam itt most a januárjúlius van utoljára , hogy bizony az export növekedése továbbra is gyorsabb valamivel, mint az importé. (Varga Mihály: Jobban nézd meg!) Januárjúl iusban 22 százalékos import van a 21 százalékos exporttal szemben; és azt olvasom itt, hogy a fizetési mérleg hiánya '96hoz képest nem nőtt '97ben, hanem csökkent. Ilyen a magyar gazdaság történetben a II. világháború óta még nem volt. A Fidesz kongressz usa, ha a Fidesz kormányra kerül, két dolgot ígért, hogy megvalósítja: az egyik, hogy 4 százalékos növekedést tud biztosítani. Minden jel szerint idén már 3 százalék fölötti növekedés lesz (Varga Mihály: Ne hazudj, Tamás! Miért hazudsz?) , jövőre, reméljük, ezt a 4 százalékot elérjük. A másik: amit Orbán Viktor mondott, amikor megkérdezték tőle a televízióban, hogy miben különbözik a Fidesz gazdaságpolitikája a kormányétól. Erre azt mondta, hogy ki fogja vezetni az országot a növekedés és egyensúly dilemmájá ból: úgy fogunk növekedni, hogy ez nem rontja az egyensúlyt. Megoldottuk! Nem kellett ehhez a Fidesznek kormányra kerülni: a szocialista- szabaddemokrata koalíció, egyelőre, úgy tűnik, tisztelt képviselőtársaim, elérte ezt. Azonban nem elég, hogy ezt 7 hón ap adatai alapján leszögezzük - ebben nyilvánvalóan egyetértünk , hanem fel kell tennünk azt a kérdést, hogy vajon ez nem valami átmeneti dologe. (12.00) Hogy milyen okai lehetnek annak, vane esély arra, hogy ez nemcsak hét hónapig van így - egyébként n em hét hónap, hanem az előző év utolsó harmadában is ez a folyamat volt már tapasztalható , vane esélyünk arra, hogy ez tartós tendencia legyen. Mi persze azt mondjuk, hogy igen, önök azt mondják, hogy nem.