Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (független):
1761 gondolom, nem jó, h ogy nem így történt, hiszen ezzel, ha úgy tetszik, ebben a ciklusban valóban elszállt az utolsó lehetőség is néhány alapkérdéssel való őszinte szembenézésre, hiszen most e hét során lezárul a négyéves ciklus utolsó költségvetésének általános vitája. Így az tán számomra nem marad más hátra, mint az, hogy azoknak a tisztelt képviselőtársaimnak, akik a következő parlamentnek is tagjai lehetnek, kicsit több szerencsét kívánjak. Attól tartok, lesz mihez. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiba n.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Kétperces időkeretben adok szót Takács Imre úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Jó érzés volt Bogár László képviselőtársam gondolatait hallgatni. Annál inkább nem volt jó érzés Torgyán József képviselőtársamnak egykét megállapítását tudomásul venni, amikor azt mondja, hogy az antiinflációs politika - ezt mondta szó szerint - semmit sem mond, ezek üres szavak. Hogy tulajdonképpen honnan hangzottak el üres szavak, ezt vizsgálat tárgyává most nem teszem, de ha azt megvizsgáljuk, hogy a kormány az inflációról a gazdaságpolitikával összefüggésben alakítja ki a véleményét, ezt egyértelműen lehet bizonyítani. Hiszen kimondja a kormány előterjesztése, hogy az infláció csökkentését úgy kell valóra váltani, hogy az az egyensúly növekedését ne befolyásolja kedvezőtlenül. Ez egy nagyon fontos tézis az inflációval kapcsolatban. A másik az, hogy a gazdaság szerkezetének lényeges átalakulása már bekövetkezett, és az árarányok átalakulása már jelentősebb változást nem idéz elő a jövőben. A harmadik tétel a kormány előterjesztésében az, hogy a béremelkedés fontos kérdés az infláció kapcsán, az indokolatlan béremelkedés tudniillik a kereslet- és a költségtényezőket in dokolatlanul felgerjesztheti, keresleti és költséginflációt indíthat el viszont a költségvetési előterjesztésben egyértelműen ott van, hogy a termelékenység idén is és jövőre is jobban fog nőni, mint a bérek. És ha a termelékenység a béreknél jobban nő, ak kor az inflációs veszély nyilvánvalóan sokkal kisebb. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Schamschula György úrnak, aki független képviselő. Szólásra készül Bauer Tamás úr, Szabad D emokraták Szövetsége. DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (független) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Egy költségvetés nemcsak az adott évről szól. A most elénk tárt anyag szoros következménye az elmúlt idők gazdaságpolitikájának, é s egyben alapja lesz az elkövetkezendő évek közgazdasági folyamatainak is. Helytelen tehát, ha csak arra korlátozzuk figyelmünket, hogy a kormányzat 1998ban mire kívánja fordítani a bevételeket és mekkora mértékben növeli államunk eladósodottságát. A költ ségvetés összeállítói az általános indoklásban főleg az 1996. év folyamataira utalnak vissza. Szabadjon idéznem a 213. oldalon leírt részeit az anyagnak. Azt írja: "a távközlési ágazat megháromszorozta nyereségét." Aztán arról szól: "a nyereség növekedése jelentősebb mértékben az energiatermelő ágazatokban következett be." Ha ez így van - és miért ne hinnénk el, ha a kormány mondja , akkor egyben értékelhetjük is azt a privatizációs munkát, amely mélyen áron alul eladta a Matáv részvényeinek többségi tulaj donát, és a bevételt alacsony kamatozású külföldi állami adósság kiváltására fordította pedig az 1997. évi 425 milliárdos költségvetési hiány mellett milyen jól jönne nekünk a nagyon magas nyereséggel kamatozó Matáv, hogy legalább csökkentse a költségvetés i hiány szintjét. Ugyancsak árulkodó az energiaágazat magas nyeresége is, és sajnálattal vesszük tudomásul, hogy ez a magas nyereség nem a magyar államot gazdagítja, hanem az ügyes felvásárló külföldi cégek